Nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb

István királyt 1038-ban bekövetkezett halálakor, végakaratának megfelelően a székesfehérvári királyi bazilika közepén elhelyezett díszes szarkofágban temették el. 1061-ben, a pogánylázadás idején, az aggódó papok a bebalzsamozott holttestet kivették helyéről és a bazilika járószintje alatt rejtették el. Később Szent László király ápolta igen buzgón nagy elődje emlékét, s jórészt neki köszönhető, hogy István szentté avatása viszonylag nagyon hamar megtörtént. Amikor 1083. augusztus 20-án e célból kibontatta a sírt, a legenda szerint semmi rothadásszag nem volt érezhető, holott magasan állt benne a talajvíz. Ellenkezőleg, a jelenlévők szerint édes illat áradt a nyitott sírból. A tetem jobb kezét a jól ismert pecsétgyűrűvel viszont nem találták meg.

Kiderült, hogy az első áthelyezéskor választották le a jobb kart a testről, és Merkúr, fehérvári prépost tüntette el. Amikor László király elment hozzá bihari monostorába, mindent bevallott. Ő ismert ereklyegyűjtő volt, de azzal védekezett, hogy egy angyal bízta rá. Mindenesetre László megbocsátott, elfogadta a magyarázatot, hiszen ezzel is növelhette az ereklye csodás hírét. A helyszínen új monostort alapított, a helyet ma is Szentjobbnak – románul Siniobnak – hívják. Itt, a főoltáron őrizték évszázadokon át a mumifikálódott jobbot. Az Aranybulla 1222-ben törvénybe iktatta tiszteletét.

Mohács után kezdődött a Szent Jobb kálváriája. Kalandos úton Raguzába (a mai Dubrovnikba) menekítették, itt vigyázták több mint két évszázadon át domokos szerzetesek. Mária Terézia szerezte vissza hosszas diplomáciai tárgyalások útján, végül 1771-ben nagy pompával Budára szállították. Itt először az Angolkisasszonyok, majd különböző férfi szerzetesrendek őrizték. 1861-től minden augusztus 20-án körmenettel tisztelegtek előtte a Várban a hívők. A XX. század első felében – 1944-ig – a budavári Zsigmond-kápolnában volt látható.

A II. világháború vége felé a koronázási ékszerekkel együtt a Szent Jobbot is elhurcolták, s egy salzburgi barlangban rejtették el. Itt találták meg amerikai katonák, innen került haza az 1945. augusztusi körmenetre. Az ünnepség után ismét az Angolkisasszonyokra bízták. 1950-ben feloszlatták a rendet, ekkortól a Szent István-bazilika plébániáján őrizték 37 éven át, hiszen nyilvános tisztelete tilos volt. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására, s 1989-ben az első körmenetre. Azóta minden augusztus 20-án megtartják a hálaadó misét és a Szent Jobb-körmenetet – most már a bazilika környéki útvonalon.