Világsiker futószalagon

Manapság inkább szakmai berkekben ismert a XIX–XX. század fordulóján alkotó szőlész-borász neve. Az átlagember keveset tud róla, habár a Mathiász Jánosné szőlőfajta sok lugasban terem. Mathiász János előbb Tokaj-Hegyalján tevékenykedett, később a mai Szlovákiához tartozó Szőlőskén és Erdélyben, ahol gróf Andrássy Gyula miniszterelnök, külügyminiszter több száz holdas szőlészetét és borászatait kezelte. Majd a Hegyalja patinás településén, Mádon vett szőlőket.

Szinte futószalagon állította elő új csemege- és borszőlőfajtáit, valamint világverő borait. Nem csoda, hogy a korabeli sajtóban csakhamar a szőlőbűvész jelző került a neve mellé. Pedig nem akármilyen korszakban élt, hiszen ekkor küzdöttek Európa-szerte a filoxérával. A szőlőgyökértetű a kötött talajok ültetvényeinek zömét Magyarországon is elpusztította. Mathiász is harcolt ellene, mígnem megfogadva jó barátja, gróf Andrássy Gyula tanácsát, Kecskemétre, a filoxérának ellenálló homokra tette át székhelyét.

Döntő szerepe volt az itteni szőlőkultúra megteremtésében. Ellenálló oltványokkal teli vagonokban szállították a szaporítóanyagot a homokról Tokaj-Hegyaljára. Fajtáit a múlt század első éveiben a tengerentúlon, Kaliforniában is telepíteni kezdték. Mintegy 3700 szőlőfajta fűződik a nevéhez, amelyek közül a legjobbak kerültek köztermesztésbe. A Mathiász-fajták genetikai anyaga a napjainkban termesztett szőlők legtöbbjében fellelhető. A mester a maga idejében nyomasztó fölényben lehetett, mert amelyik versenyre benevezte borait, ott nyert is. Több mint kétszáz nemzetközi verseny aranyérmét hozta el – mondja Mathiász Gábor, a szőlőbűvész dédunokája.

Lehet már annak tíz éve is, hogy Mathiász Gábor – aki üzletemberként keresi kenyerét – meglátogatott egy nemzetközi kiállítást, ahol megpillantotta a kecskeméti Mathiász borlovagrend zászlaját. Innen kezdve mindent megtett, hogy egyre többet megtudjon dédnagyapjáról. Egy évtizede szenvedélyesen lobbizik azért, hogy a világszerte jól csengő Mathiász János név felemelje az egész magyar szőlő- és borgazdaságot. Nemzetközi bevezetéséhez nem kellenének milliárdok, csak egy kis nemzeti összefogás. Olyan projektről álmodik, amelynek segítségével nemcsak egy hazai szőlész-borász központ jönne létre Kecskeméten, hanem Magyarország újra a nemzetközi szőlész-borász társadalom figyelmének középpontjába kerülhetne. A jó minőségű magyar borokat és csemegeszőlőket jelenleg nem jegyzik értékükön a nagyvilágban, s ezen változtatni kell – hangoztatja.

Adódik a kérdés: mit szól nagyszabású tervéhez a magyar borásztársadalom? A legtöbb sztárborászszal beszélt, akik itthon elismertek ugyan, ám a nemzetközi sikerekig hosszú út áll előttük. Ők is szívesen csatlakoznának a programhoz. Mathiász Gábor nagyszabású terveinek megvalósításához politikusoktól is remél segítséget. A parlament mezőgazdasági bizottsága már támogatásáról biztosította, mint ahogyan miniszterek és államtitkárok is. Kecskemét város közgyűlése neves szakértőkből egy munkacsoportot hozott létre. Ha a Mathiász Program az Országgyűlés elé kerül, akkor még az idén elmozdulhat a kiindulópontról a magyarországi Mathiász minőségű borok ügye. Dédapja hitvallása az ő ars poeticája is: „A titok kulcsa nem lehet más, mint a szakadatlan munka és kitartás.”