Sas József után is van élet a Mikroszkópon?

Miután Sas Józsefet a bíróság elmarasztalta, felállt a Mikroszkóp Színpad igazgatói székéből. A társulat állandó szerzőtagja, Selmeczi Tibor lett a megbízott direktor, aki továbbra is együtt dolgozik elődjével, de változtatásokat tervez. Bár sejti már, milyen ülés esik benne, mégsem pályázza meg januárban az igazgatói széket.

KultúraCsontos Tibor2009. 09. 21. hétfő2009. 09. 21.
Sas József után is van élet a Mikroszkópon?

–Az előzmények ismeretében: az igazgatói tiszte kissé kényes, vagy jelentős reklámértékű pozíció? – kérdeztük Selmeczi Tibor megbízott igazgatótól.
– Ugyanezt kérdeztem én is magamtól. Ez az igazgatói szék egyszerre finom hely, hiszen elértem egy „magas” pozíciót, és hálátlan, hiszen a világ rákényszerült, hogy engem ültessen bele.

– Ebből persze még nem derül ki, hogy a háta közepére sem kívánta, hogy színidirektor legyen, vagy a Mikroszkóp és Selmeczi Tibor szempontjából is az bizonyult a legkézenfekvőbbnek, hogy önt válasszák meg a kabarészínház első emberének.
– Sokan ácsingóznak arra, hogy jachtot vezessenek, hiszen a partról nézve minden olyan csillogó és elegáns. Miközben a valóság az, hogy a jachton lyukak vannak, több helyen ömlik be a víz, leszakadt a vitorla, nem működik a motor, a hajósinas felmondott, ráadásul ott van a régi hajóskapitány, akit valahogyan kezelni kell.

– Ez utóbbival nyilván Sas Józsefre céloz.
– Pontosan. Majd‛ harminc évig vezette Mikroszkóp Színpadot, és én a jobbkeze, a balkeze, vagy valamelyik más testrésze voltam, s nagyon jól együttműködtünk. Kellemes produkciókat készítettünk, voltak persze bukásaink, de összességében sikeres időszakot éltünk meg. Mígnem megszületett a döntés, hogy ő nem lehet hajóskapitány. Nehéz is nekem úgy az utódjának lennem, hogy látom, milyen szomorú, ami érthető is, hiszen több évtizedes munkája van a színházban.

– Hasonlatánál maradva, Sas József hajósinas lesz a Mikroszkóp nevű jacht fedélzetén, vagy első tiszt?
– Sokan azért jöttek ki a Nagymező utcai „vitorlásversenyre”, mert Sas is részt vett rajta, a Mikroszkóp szilveszteri adásait a televízióban több millióan nézték. Isten ellen való vétek lenne azt mondani neki, hogy Józsikám, menj ki a partra és onnan integess nekünk! Változatlanul meghatározó tagja a társulatnak, színészként és rendezőként is részt vesz majd a munkában, ahogyan eddig, továbbra is becsülettel teszi majd a dolgát. Más kérdés, hogy távol került attól az igen irigyelt pozíciótól, melyből megmondható, hány kiló vécépapírt lehet venni, mennyit szabad költeni takarításra, függönyvarrásra, kik lehetnek a színészek és így tovább.

– Önt sokan figyelik most sasszemmel, hogy kitéríti-e majd valamelyest a Mikroszkóp megszokott irányvonalát?
– Lesznek változások, melyekkel igyekszem, igyekszünk előre menekülni. Valamennyien tartunk attól, hogy erős támadások érik a színházat, melyről azt hiszik, önfenntartó, miközben állami támogatás nélkül a Mikroszkóp sem létezhet. Félünk, hogy a szókimondó kabaré helyett valami mást terveznek, mondjuk, csak stand up comedyt, melynek során kiáll valaki és a családjáról, az anyósáról beszél, vagy arról, hogy a barátja leette magát. Ez most nagy divat. Ebben pedig nincs politika. Most éppen úgy csinálok, mint a kínai cirkuszban a tányérpörgető, aki az egyik pörgő tányértól rohan a másikig, hogy le ne essenek. Eddig heti négy előadás volt, ezentúl hétfő kivételével minden nap játszunk, Galla Miklóssal, Éles Istvánnal, Maksa Zoltánnal dolgozunk egy-egy kabarén, behozom a fiatalokat, lesz stand-up comedy, de szeretném megtartani a Mikroszkóp régi közönségét, a Sas-rajongókat is. Igyekszem visszanyúlni a gyökerekhez, Komlós János-Hofi Géza időszakához, amikor színdarabokat is játszottak, de Sas igazgatása idején is bemutattak ilyeneket, például Bethencour: A nap, amelyen a pápát elrabolták című művét. Szeretnénk elindítani a Mikroszkóp Színpad színházát. Elővesszük például Sartre-nak a negyvenes években írt A tisztességtudó utcalány című drámáját, amely annyira időszerű, mintha a mostani magyarországi viszonyokra rendeltük volna.

– Azt mondta, szomorúnak látja Sas Józsefet. Alkalmasint azért egyezteti vele ezeket a terveket, hogy kicsit felvidítsa?
– Mindenképpen, ráadásul novemberben előlép egy vadonatúj kabaréval. Harminc éven keresztül kölcsönösen ötleteltünk.

– Elődje irodájának ajtaján ott volt a felirat: Mecénáskutató művész. Otthagyta?
– Leszedtem. Aki Sast bevitte az erdőbe, az is szponzor volt.

– Gondolja, hogy a szponzorkeresésben a Selmeczi név nem cseng olyan jól, mint a Sasé?
– Az én nevem egyáltalán nem cseng olyan jól a szponzorok között. Az életutam is más, alapvetően író ember vagyok. Ezért sem pályázom meg januártól a Mikroszkóp igazgatói székét. Én az írással szeretnék továbbra is foglalkozni, amiért – szerintem – a világon vagyok.

Ha valaki megírja majd a magyar kabaré következő száz évének történetét, mi szerepel majd benne a Selmeczi-vezette Mikroszkópról?
– Ha valóban megírja majd valaki a magyar kabaré következő száz évének történetét, a Mikroszkóp Selmeczi-vezette időszaka abban jó lesz. Ha nem lenne a kabarénak következő száz éve, akkor nyilván nem sikerült.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek