Felcsendül az orgonaszó

Példaértékű az az értékmentés, ami a pannonhalmi főapátság orgonáival történik. Gyűjteményükből eddig két, több száz éves hangszert újítottak fel, s így még színesebbé tehetik koncertkínálatukat.

KultúraBorzák Tibor2023. 08. 28. hétfő2023. 08. 28.

Kép: A nemzeti ünnepen Friedler Magdolna a Szent Márton-bazilika orgonáját szólaltatta meg, Fotó: Pannonhalmi Főapátság

-Friedler-Magdolna
A nemzeti ünnepen Friedler Magdolna a Szent Márton-bazilika orgonáját szólaltatta meg
Fotó: Pannonhalmi Főapátság

Méltóságteljesen emelkedik a dombról a magasba a világörökség egyik legszebb ékszerdoboza, a Pannonhalmi Bencés Főapátság harangtornyos épületegyüttese. A 996-ban alapított és ma is létező Szent Benedek-rendi monostor hazánk kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. A szerzetesközösség a liturgia végzésén túl bentlakásos gimnáziumot tart fenn, valamint sokszínű kulturális tevékenységet is folytat, sőt borászattal, sörfőzéssel, gyógynövénytermesztéssel is foglalkoznak. A világon is számon tartott, 400 ezer kötetes könyvtárban, a levéltárban, valamint a művészeti és tudományos gyűjteményben számos felbecsülhetetlen kincs sorakozik.

Maga a Szent Márton-bazilika építészettörténeti jelentőségű, a kerengő a monostorépítés egyetlen épen maradt példája. A szerzetesi templomban összesen hét orgona található, ezek közül négy az 1700–1800-as évekből szár­mazik, három pedig modern kori. A liturgiákon és a hangversenyeken a nagyorgonát, illetve a kisebb méretű „szentélyorgonát” használják.

Orgona Pannonhalma
Fotó: Pannonhalmi Főapátság

Az orgonagyűjtemény megteremtése dr. Szigeti Kilián bencés szerzetes nevéhez fűződik, aki a múlt század hetvenes éveiben azt a célt tűzte ki, hogy megmenti és tanulmányozhatóvá teszi a XVIII–XIX. századi magyarországi orgonaépítészet azon emlékeit, melyek eredeti helyükön már nem működnek. Ma pedig a pannonhalmi főapátság 2021-ben elindított kutatóprogramja révén Kiss Zsolt orgonaművész, a bazilika karnagya vezetésével megkezdődött a tárgyak felmérése, valamint a mentőmunka.

Először a besztercebányai Martin Pod­ko­nocky műhelyében 1750-ben épített orgona esett át teljes rekonstrukción, felújítása nyolc hónapig tartott, azóta a főkönyvtárban tekinthető meg. Magyarországon felfedezhető még liturgiákon használt, hozzá hasonló méretű és kivitelezésű instrumentum, de muzeális körülmények között ez az egyetlen. Idén tavaszra megszépült a Boldogasszony-kápolna több mint kétszáz esztendős barokk orgonája is. Az 1820-ban Elgasz Ferenc tervei alapján épült hangszer egyesztendős felújítása során visszanyerte eredeti formáját és hangzásvilágát. Érdekessége még, hogy Lehotka Gábor ezen vette fel 1970-es lemezének anyagát.

Sikeresek a koncertek is. Több mint ötvenéves múltra tekint vissza a Szent Márton-bazilika orgonahangverseny-sorozata. Korábban évente négyszer, húsvéthétfőn, Szent István király ünnepén, a zene világnapján és karácsony másnapján csendült fel orgonaszó, újabban azonban más alkalmak is kínálkoznak. Ilyen a Múzeumok vagy az Orgonák Éjszakája, amikor is a templom nagyorgonáján, valamint a Boldogasszony-kápolna felújított orgonáján adnak koncertet jeles művészek.

 

 

Ezek is érdekelhetnek