Színpad a szigeten

Idén 85 éves a mintegy háromezer férőhelyes, saját kikötővel rendelkező margitszigeti nagyszínpad, udvarán a műemlék víztoronnyal. A nyári hónapokban Budapest leghosszabb és legszínesebb összművészeti fesztiváljának ad otthont, ezzel is jelentős turisztikai vonzerőt képviselve.

KultúraSzijjártó Gabriella2023. 08. 17. csütörtök2023. 08. 17.

Fotó: Fortepan

Fotó: Fortepan

A Margitszigeten már a múlt század elején próbálkoztak színházteremtéssel, de a folyamatos működésre alkalmas játszóhelyet – a Szegedi Szabadtéri Játékok mintájára – 1938-ban Kaffka Péter tervei szerint építették meg a víztorony lábánál. (A szecessziós építményt 1911-ben emelték a néhány évvel korábban a főváros tulajdonába került sziget vízellátására.) Nyolcvanöt évvel ezelőtt nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpad a Nemzeti Színház Szentivánéji álom című Shakespeare-előadásával nyílt meg. Az ün­­nepi esemény a Himnusszal kezdődött, majd a Nemzeti üdvöskéje, Szörényi Éva köszöntötte a hetvenéves Horthy Miklós kormányzót, ezután Sárdy János énekelt el egy erre az alkalomra írt fohászt.

Az első három évad nyári szezonjában folyamatosan játszottak, a Nemzeti Színház produkciói mellett az Operaház sikerdarabjai szerepeltek műsoron. A nézőtéren akkoriban 3500-an foglalhattak helyet, a színpadot ősfák és természetes növények vették körül.

Látványos, turistacsalogató előadásokat rendeztek: a Csongor és Tündében a kalmár kelméit cirkuszi vagy állatkerti teve szállította, a János vitézen igazi birkanyájat terelgetett Kukorica Jancsi, a mostohát pedig egészen a víztorony csúcsáig röptették.

A második világháború idején a műsorkínálat már nem volt ilyen gazdag, mégis ebből az időszakból származik a színpad történetének egyedülálló sikere: Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét 1943. július 21. és szeptember 14. között ötvenszer játszották, és egyik előadást sem mosta el az eső. A következő évben, Budapest ostroma alatt a szabadtéri színpadot lebombázták.

Az újjáépítés során a zenekari árkot a jobb hangzás érdekében fával burkolták, a füves színpadra mozdítható táncparkettet készítettek, korszerűsítették a világítás- és hangtechnikát. Hol az Operaház, hol a Fővárosi Tanács kezelte az intézményt. Hol hagyták lepusztulni, hol áldoztak rá; a víztorony legújabb korszerűsítése 2013-ban történt meg, amikor is felújították a nézőteret, a színpad fölé új tető került, átépítették az öltözőket, a víztorony homlokzata megújult, és díszkivilágítást is kapott.

A színpadot húsz éve Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója vezeti, azóta a közönség igényeinek változásához alkalmazkodva bővült a repertoár. A magyar színészek, énekesek és zenészek mellett minden évben számos világhírű külföldi együttes és előadóművész is fellép a színpadon – opera, operett, operagála, balett, kortárs tánc, musical, klasszikus zene, filmzene, jazz, pop, crossover koncert, világzene, folklór műfajokban.


 

Operagála a romantika jegyében

 

Nadine Sierra
Nadine Sierra

 

A Margitszigeti Színház egy fantasztikus estére olyan sztárénekeseket hozott el Budapestre, akiket a világ legrangosabb operaházaiban láthat a közönség. A hangi szépségéért és zökkenőmentes techniká­jáért dicsért amerikai szopránt, Nadine Sierrát napjaink egyik legígéretesebb fiatal tehetségeként ünneplik az operajátszásban. 

 

Francesco Demuro
Francesco Demuro

 

Partnere, Francesco Demuro olasz tenor a magyar közönség számára nem ismeretlen: korábban például az Operaházban Verdi Rigoletto című előadásban, a mantuai herceg szerepében ünnepelhette a nagyérdemű. A két énekes több alkalommal lépett már fel együtt, többek között  Traviata-, Cosi fun Tutte- és Bohémélet-előadásokban, nagy sikerrel. Ezúttal az operagála repertoárjában szerepeltek Ver­di, Mozart, Donizetti, Go

unod leghíresebb áriái, valamint Lehár-operett és Bernstein-musical is, de a közönség nem maradt Bésame Mucho nélkül sem. A karmester Pabo Mielgo volt, közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara.

 

 

 

Ezek is érdekelhetnek