Japán császártól a finn tengernagyig

Magyarország idén ünnepli az egyik legmagasabb rangú kitüntetése, a Magyar Érdemrend alapításának századik évfordulóját. Ez alkalomból több mint 70 rendi jelvény (a kitüntetés dobozával, adományozási okirattal, alapszabállyal), festményeken egykori kitüntetett személyek (mint például Bethlen István vagy Korányi Frigyes), illetve díszes öltözetek (Horthy Miklós flottakabátja és Király Béla vezérezredes zubbonya) is láthatók a Magyar Nemzeti Mú­zeum Kupolatermében. A Csillag és kereszt című kiállítás a HM Hadtörténeti Intézet és Mú­zeummal együttműködésben valósult meg.

Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésével önállóvá vált Magyarországon megnyílt a lehetőség a saját elismerési rendszer kialakítására. Bethlen István miniszterelnök elképzelése alapján egy éven keresztül folyt a polgári és katonai érdemekért egyaránt adományozható reprezentatív kitüntetés tervezése. A kitüntetés jellegzetes külalakja, a fehér kereszt az 1848–49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.

Az elismerés az évtizedek során elnevezését tekintve csak kisebb változáson ment át. 1935-től a neve Magyar Érdemrend, fokozatai akkor nyerték el ma is használatos megnevezésüket. A nagykeresztet mint legmagasabb fokozatot elsőként Bethlen István miniszterelnök vehette át, őt követte a sorban Csernoch János hercegprímás. Az érdemrend bel- és külföldiek számára egyaránt adományozható, így kaphatta meg például Hirohito japán császár, Vilma holland királynő, III. Viktor Emánuel olasz király, II. Erzsébet angol királynő, Helmuth Kohl német kancellár, Lech Wałęsa lengyel és Jacques Chirac francia elnök, Mannerheim finn tábornagy. A kitüntetettek között szerepelnek – kései igazságszolgáltatásul – az előző rendszerben nem kívánatos, mellőzött, üldözött személyek, az emigrációban a magyarság érdekeit képviselő hazafiak és az elszakított területeken, kisebbségben élő honfitársaink, többek között Tőkés László és Duray Miklós.

A szélesedő, fehér zománcú kereszt közepén a különböző rendszerekben más és más szimbólumok tűntek fel: először a hármas halom a kettős kereszttel, majd egy nemzetiszín pajzs, végül a koronás magyar címer. Az idők során változó szimbólumok azonban ugyanarra utalnak: a magyarságra. Ami pedig állandó, az a kereszt.