Keresd a békét!

„Édesapám, id. Józsa János a Népművészet Mestere címmel elismert szaktekintély, aki kisgyermekkoromtól kezdve tanított, fokozatosan átadta tudását. Nemcsak a kerámia és a fazekasság mesterségének csínját-bínját hagyta örökül, hanem azt is, hogy a népművésznek, valamint a nemzeti művészet iránt elkötelezett alkotónak csak tiszta forrásból szabad merítenie” – így vall az indíttatásáról Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a Magyar Kultúra Lovagja. A Vajda Julianna–Józsa János korondi keramikus népművész házaspár harmadik gyermeke 1994-ben települt át Magyarországra. Terrakotta kisplasztikái nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem az általa kifejlesztett hajtogatással és mintázással.

Józsa Judit galériája az igényes, minőségi, színvonalas, értéket képviselő, magyar képző-, ipar- és népművészeti alkotók és alkotásaik bemutatását és árusítását tűzte ki fő céljául. Az Ars Sacra Fesztivál ideje alatt elsősorban három tematikus anyagából kapott ízelítőt a látogató. 

Magyar nagyasszonyok I–III. címmel történelmünk kiemelkedő személyiségű asszo­nyai­nak állított emléket. Több mint tizenhárom évnyi kutatómunka és anyaggyűjtés után formázta meg többek között Emesét (Álmos anyját), az Árpád-házi szenteket, Ráskay Lea kódexmásolót, Brunszvik Terézt (a kisdedóvók megalapítóját), Bohusné Szögyény Antóniát (a közjótékonyság nagyasszonyát), Boldog Salkaházi Sárát (a szociá­lis szeretet megtestesítőjét) és Tóth Ilonát (az 1956-os forradalom hősnőjét). A kiállítási anyag hozzásegít bennünket a feledésbe merült történelmi személyiségek megismeréséhez, és ahhoz is, hogy rajtuk keresztül örökségünket még inkább megbecsüljük.

A Magyar örökség – magyar erények című válogatás darabjaival az alkotó felhívja a figyelmet értékeinkre, megerősítve nemzettudatunkat és helyes önértékelésünket Európa szívében. Aquinói Szt. Tamás erénytana áll legközelebb a kerámiaművészhez, ezt fogadja el, e szerint él; ő a keresztény erkölcsi életet a három isteni és a négy sarkalatos erény alapján fejti ki. Józsa Judit ennek megfelelően fogalmazta meg és képzelte el azokat az erényeket, amelyeket alapvetőnek érzett a magyar nép életében is, így három isteni (Hit, Remény, Szeretet) és a négy emberi (Okosság, Igazságosság, Erősség, Mértékletesség) erényre esett a választása. Továbbá kiválasztotta a magyar nép jellemvonásai közül a hét legfontosabbat (Hazaszeretet, Összetartás, Vallásosság, Hősiesség, Bátorság, Kreativitás, Büszkeség), de nem állította szembe a hét bűnnel, hanem csak és kizárólag a jó tulajdonságokat mintázta meg.

A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben elrejtette ősi világszemléletének alapvető elemeit is. Nem véletlen az anyaghasználat: minden kompozíció alapja, „gyökere” egy vastag, erős és gyönyörű erezetű csomoros nyárfa, amelyen a törékeny erkölcsi tulajdonságok szimbólumaként jelennek meg az úgynevezett papíragyagból készült, kétszer égetett, áttört, szinte csipkeszerű, légiesen törékeny reliefek.

Érdekes a Magyar csillaglegendárium II. tárlat eredete is. Az ősmagyar csillagos égbolt összes lakójával együtt feledésbe merült – a feledés fátylát Józsa Judit a saját művészi és művészettörténészi, néprajzi tudása segítségével lebbenti fel. Szerinte rendkívül fontos ez, mert számos következtetést vonhatunk le őseink mindennapi életét, világképét, szokásait, vallási képzeteit és érzelemvilágát ille­tően akkor, ha megismerjük a csillagmitológiánkat, a magyar öreg csillagokat.
Népmeséinkből, legendáinkból, népda­lainkból kirajzolódó ősi hitvilágunk szerint a csillagos ég a Teremtő Isten és az elhunyt, nagy hőseink lakhelye, melyet a Tejút köt össze a Földdel. A Kerek Istenfája című dombormű csúcsában láthatjuk az Ég köldökét, a Sarkcsillagot megjelenítő motívumot. A magyar nép Bába motollájának vagy Boldogasszony matullájának nevezi e csillagot – Józsa Judit Sarkcsillagot megszemélyesítő kisplasztikája egy mozdulatlan, biztos pontként álló szépséges, női alak.

Hunor és Magor kompozíciójában nem a szarvasűzés pillanatát fogta meg az alkotó – az Ikrek csillagkép a hű testvéri szeretet példaképe. Az Orion csillagképben a magyar nép Nimródot mint a magyarok ősatyját tiszteli. Nimród Isten által megbízott első király volt a földön, akit a Teremtő atya felvitt az égbe, ahol csillagképként is – mint nagy vadász – üldözi hatalmas íjával a sötétség teremtményeit.

KOROND FÁRADHATATLAN MESTERE

A Csak tiszta forrásból! címet viselő fotókiállítás főszereplője Józsa János korondi fazekasmester, aki több mint hatvan éve a népi fazekasság továbbörökítése mellett tett hitet. A mai napig aktívan alkot, a családi hagyomány és a tapasztalat átadásán munkálkodik, hogy a magyar örökség tovább élhessen. Életében és munkájában is több mint hat évtizede szerető társa Vajda Julianna, aki a korondi festőasszonyok közül messze kiemelkedik, és aki a Józsa-portáról kikerülő kerámiatárgy java részének a díszítője. Józsa János számára a legfontosabb, a korondi és ezen túlmenően, az erdélyi népi kerámia motívumainak értelmezése mellett, a régi tárgyi leletek alapján, az autentikus színek, mázak kikísérletezése volt.