Trauma egy életre

A Beneš-dekrétumok következtében 1945-től a Csehszlovákiában élő magyarokat különböző atrocitások érték, sokukat deportálták. Ez várt a rozsnyói Baska családra, a szülőkre és négy gyer­mekükre is – csakhogy ők nem törődtek bele a sorsukba, 1947 januárjában a Szudéta-vidékre való kitelepítés elől egyetlen éjszaka alatt szekérháton Magyarországra me­nekültek, mindenüket hátrahagyva.

„Gyerekkoromtól kezdve minden családi ebédnél szóba került az a megpróbáltatás, amit édesapám, Baska József 12 éves korában Felvidéken megélt. Ez az egy napig tartó szekérút számára olyan meghatározó emlék lett, amely haláláig absztrakt festészetének meghatározó motívumaként halad végig életművén” – emlékszik Baska Barbara grafikusművész és rendező, aki festő- és szobrászművész édesapja gyermekkorának történetét vitte vászonra. A Baska magyarul beszél című alkotás azonban nem egyetlen család traumáját örökíti meg: a film 120 ezer kitelepített és elüldözött magyarnak állít emléket.

A második világháborút követő politikai döntések, az akkor elszenvedett traumák a gyermekek és unokák sorsára a mai napig hatással vannak. De vajon képes-e a művészet egy generáción ejtett történelmi sebet gyógyítani? Lehet-e a hazának, a szeretetnek és a művészetnek határt szabni? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekre keres válaszokat a történelmi dokumentumfilm, amelyet – az Uránia Nemzeti Filmszínház díszbemutatója után – a nagyközönség várhatóan december végén vagy 2024 elején ismerhet meg a Duna Médiaszolgáltató csatornáján. Létrejöttét a Nemzeti Film­intézet támogatta, a producer Csáky Attila. A film premierjével egy időben a Trend Kiadó gondozásában megjelent a Baska magyarul beszél című könyv is, amely megtalálható a Libri és a Líra könyvesboltokban.