Trauma egy életre
A felvidéki magyarság kitelepítése és annak következményei a magyar történelem máig kibeszéletlen, sötét fejezeteihez tartoznak. Baska Barbara filmrendező a festőművész édesapja, Baska József történetét mutatta be egy lírai hangvételű dokumentumfilmben. Ugyancsak Baska magyarul beszél címmel könyv is megjelent.
Kép: Jelenet Baska Barbara rendezőnek az édesapjáról forgatott filmjéből
A Beneš-dekrétumok következtében 1945-től a Csehszlovákiában élő magyarokat különböző atrocitások érték, sokukat deportálták. Ez várt a rozsnyói Baska családra, a szülőkre és négy gyermekükre is – csakhogy ők nem törődtek bele a sorsukba, 1947 januárjában a Szudéta-vidékre való kitelepítés elől egyetlen éjszaka alatt szekérháton Magyarországra menekültek, mindenüket hátrahagyva.
„Gyerekkoromtól kezdve minden családi ebédnél szóba került az a megpróbáltatás, amit édesapám, Baska József 12 éves korában Felvidéken megélt. Ez az egy napig tartó szekérút számára olyan meghatározó emlék lett, amely haláláig absztrakt festészetének meghatározó motívumaként halad végig életművén” – emlékszik Baska Barbara grafikusművész és rendező, aki festő- és szobrászművész édesapja gyermekkorának történetét vitte vászonra. A Baska magyarul beszél című alkotás azonban nem egyetlen család traumáját örökíti meg: a film 120 ezer kitelepített és elüldözött magyarnak állít emléket.
A második világháborút követő politikai döntések, az akkor elszenvedett traumák a gyermekek és unokák sorsára a mai napig hatással vannak. De vajon képes-e a művészet egy generáción ejtett történelmi sebet gyógyítani? Lehet-e a hazának, a szeretetnek és a művészetnek határt szabni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres válaszokat a történelmi dokumentumfilm, amelyet – az Uránia Nemzeti Filmszínház díszbemutatója után – a nagyközönség várhatóan december végén vagy 2024 elején ismerhet meg a Duna Médiaszolgáltató csatornáján. Létrejöttét a Nemzeti Filmintézet támogatta, a producer Csáky Attila. A film premierjével egy időben a Trend Kiadó gondozásában megjelent a Baska magyarul beszél című könyv is, amely megtalálható a Libri és a Líra könyvesboltokban.
„Az embereket egymáshoz közel kell hozni, nem egymástól eltávolítani” – mondja Baska József az 1995-ben a Körmendi Galériában tartott kiállításán készült videófelvételen. A kötetből és filmből is kiderül, hogy a Baska család legidősebb gyermekét rendszeresen verték a felvidéki iskolában azért, mert magyarul beszélt a szünetekben. Baska József Magyarországon vált művésszé: az Iparművészeti Főiskolán diplomázott. 45 évet tanított az egyetemen, a rajz tanszéket vezette évtizedekig, művészgenerációk sorát állította pályára. Munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét és érdemes művész kitüntetést kapott. Felesége, Rényi Katalin Munkácsy Mihály-díjas festőművész (nyáron hunyt el). Gyermekeit is művésznek nevelte, Balázs és Barbara mindketten grafikusművészként és filmrendezőként is dolgoznak. Baksa József 2017-ben ment el.
