Amikor a rock ránk rúgta az ajtót

Egyedülálló képregény jelent meg: a Magyar rocktörténet első kötete a hatvanas-hetvenes évek zenei ikonjait és sztorijait mutatja be. A kötetben Kántor Mihály forgatókönyv­író és ismert hazai kép­regényalkotók mesélik el, ők hogyan látták a magyar rock hőskorát.

KultúraSzijjártó Gabriella2023. 12. 18. hétfő2023. 12. 18.
Amikor a rock ránk rúgta az ajtót

Míg a „hanyatló Nyugaton” a Beatles meg a Stones koncertjein a csajok sikítva tombolnak, itthon a tévében, a Táncdalfesztivál stúdiójában a jól fésült Korda Gyuriék még békésen megférnek a hosszú hajú Szörényiékkel. A füstös kocsmák mélyén már fel-felütötték a fejüket a Radics- és Baksa-Soós-féle „vadak”, míg csak el nem üldözik őket. De a kövek gördülését már senki sem tudja megállítani. A szocialista kultúrpolitika még megtűri az Omegát, az LGT-t, ám amikor megjelennek a falak előtt az igazi lázadók, a bőrbe és szegecsekbe öltözött, farmeros „szakadtak”, mindenki számára egyértelművé válik: a rock itthon is ránk rúgta az ajtót.

 

A magyar rock eme hőskorát, ikonikus szereplőit és eseményeit egyedülálló módon, képregény formában mutatja be a most megjelent, Magyar rocktörténet című kiadvány első kötete. A képregény fiktív főhőse egy közepes tehetségű fiatalember: Pallagi Karcsi a hatvanas években beleszeret a rockzenébe, rajongóból előbb egy amatőr együttes tagjává, később maga is kiadóvá és szervezővé válik. Ő kalauzolja végig az olvasót a hatvanas-hetvenes évek magyar rock- és beat­zenetörténetének hőskorán. Karcsi életútján és találkozásain keresztül a korszak legfontosabb együtteseivel és előadóival – többek közt a Gerillával, a Bergendyvel, a Hungáriával, a Geminivel, KEX-szel, a Beatricével, az LGT-vel, a P. Mobillal, a Skorpióval, a Piramissal, a Generállal, a Fonográffal, a Metróval, az Illéssel, az Eddával, valamint Hobóval, Máté Péterrel, Zoránnal, Bródy Jánossal, Demjén Ferenccel – ismerkedhetünk meg. Nem maradhatott ki Erdős Péter, a hanglemezgyár rettegett nagyhatalmú ura (itt történetesen Karcsi apjának régi barátja), ahogyan az Illés együttes BBC-nek adott (hosszúhaj-fóbiáról szóló) nyilatkozatán kiboruló és őrjöngő főideológus, Aczél György sem. Olyan fontos események is megelevenednek, mint a Táncdalfesztivál vagy a „kis magyar Woodstockként” is emlegetett miskolci fesztivál. A hozzájuk kapcsolódó legendás sztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, humoros, karikaturisztikus stílusban mutatják be a szerzők.

 

A kötet az idősebbek nosztalgiázásán túl azzal a céllal készült, hogy a korszak nagyágyúit és történelemformáló slágereit a fiatalok is megismerjék és megszeressék. Az olvasók végigkövethetik a magyar rockzene felemelkedését, megismerhetik a huligánok és a jampecek világát, az akkori klubéletet. Betekintést nyerhetnek olyan, a korszakot meghatározó zenei irányzatokba, mint például a pol-beat vagy a hard rock. Élvezetes időutazás, pláne, ha közben szól a zene!

 

PONTOSAN. A rajzos „rock­mi­ni­lexikon” szövegét Kántor Mihály írta, a képeket Futaki Attila szakmai irányítása mellett Szabó Csaba és Fritz Zoltán rajzolta, míg a szakmai lektorálást Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, a hazai populáris zene történetének kutatója végezte el. A kötetet a Képes Krónikák Kiadó jelentette meg a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával.

 

 

Ezek is érdekelhetnek