Ferrarinál is a lét a tét

Az exkluzív vörös autó mindig a luxus képzetét kelti az emberben. Ki hinné, hogy a legendás autógyár alapítója, Enzo Ferrari élete sem alakult mindig fényesen?! Nem tipikus életrajzi filmet látunk a moziban, mert nem egy teljes életutat mutat be, hanem egy kritikus időszakot, amikor magánéleti és gazdasági krízis is nehezíti a férfi életét…

KultúraPuskás Kati2024. 02. 18. vasárnap2024. 02. 18.

Kép: A címszereplő Enzo Ferrarit Adam Driver alakítja zseniálisan

A címszereplő Enzo Ferrarit Adam Driver alakítja zseniálisan

Egy magánéleti látképpel kezdődik a történet 1957-ben: Enzo Ferrari a szeretőjével töltött éjszaka után felkel, a szomszéd szobában édesen alvó kisfiát betakarja, és elhagyja a házat. Nem holmi futó kaland ez, tizenkét éve tart a viszonya Lina Lardival, akinek Modena mellett vásárolt egy vidéki házat. Otthon viszont várja a felesége, Laura, aki gyakorlatilag a cég üzletét vezeti. Megállapodásuk szerint Enzo úgy élhet, ahogy akar, azzal a feltétellel, hogy minden reggel időben leül a reg­ge­li­ző­asztalhoz, a ház alkalmazottainak jelenlétében. Házasságuk romokban hever, nem tudják – együtt – feldolgozni szeretett fiuk halálát.

Amikor Laura tudomására jut férje „másik családja”, elszabadul a pokol, és elfajul a kettejük közötti házassági és üzleti háború. Ráadásul az autógyár is a csőd szélén billeg. Innen szép nyerni, és Ferrari mint vérbeli autóversenyző győzni akar.

A férfi a cég megmentésének lehetőségét a Mille Miglia autóverseny megnyerésében látja. Az 1600 kilométer hosszúságú, Olaszországon átívelő maratoni autóversenyt bármi áron meg kell nyernie valakinek a Ferrari csapatából, hogy az utcákon is eladhatóvá és keresetté tegyék a márkát. Olyan arcokat láthatunk a volán mögött feszülni, mint a feltörekvő és nagyon szerethető Alfonso de Portago (Gabriel Leone) és a mindig nyugodt nagy öreg Piero Taruffi (Patrick Demp­sey), akik nagy egyéniségek, és könnyű értük szorítani. A győztes autó nagyjából 150 kilométer per órás átlagsebességgel tép végig, de egyébként a 290-re is képes – és ennek megfelelően végig érezzük a saját bőrünkön a sebességmámort. De azt is, hogy a száguldó cirkusz bizony életveszélyes üzem, a halál ott settenkedik minden nagyobb kanyarban, minden vérre menő előzésben. Michael Mann rendező nagyszerűen húzza alá ezt az üzenetet, mégpedig az elmúlt évek legsokkolóbb autó­bal­esetes jelenetével.

A Ferrari című film szereplőválasztása is telitalálat. A főszereplő bőrébe bújó Adam Driver és a Penélope Cruz-féle Laura Ferrari kö­zötti, szerelemmel, megvetéssel és haraggal telipakolt jele­ne­tek megrendítőek.

Ez a film nem csak az autóversenyzés megszállottjainak szól, komplex családi drámás-versenyzős filmre vágyó nézőknek is remek moziélmény. Olaszország szerelmeseinek is szívből ajánlom, hiszen a rendező a hitelesség kedvéért a filmet valódi helyszíneken, Modenában, Bresciában, illetve Emilia Romagna tartomány szép tájain forgatta. 

A Ferrarik azért pirosak, mert a versenyek kezdetén a nemzetközi autósport-szövetség a csapatok színezését aszerint rendelte el, hogy melyik országból származtak. A németek ezüst, a franciák kék, a japánok fehér, a britek zöld, az olaszok piros autókkal versenyeztek. A Forma–1-ben a szponzorok megjelenése háttérbe szorította az autók színeit, ám a Ferrari továbbra is megtartotta a pirosat, csupán annak árnyalatait váltogatta. Az eredeti szín elnevezése rosso corsa, és többek között az Alfa Romeo, a Lancia és a Maserati is használta korábban.

 

 

Ezek is érdekelhetnek