Operáink között a leg
Száznyolcvan éve, 1844. január 27-én mutatták be az első magyar nemzeti operát, a Hunyadi Lászlót a pesti Nemzeti Színházban. A karmesteri pulpituson maga a zeneszerző, Erkel Ferenc állt. Számos átdolgozás után napjainkban újra az ősváltozat látható az Operaházban.
Kép: 2022. március: a Magyar Nemzeti Balett művészei palotást táncolnak, Fotó: Máthé Zoltán
A Hunyadi László szövegkönyvét Egressy Béni írta 1841-ben. A legenda szerint a megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti akkori igazgatójának akarta felajánlani, azonban az utcán – az iratköteggel hóna alatt – összetalálkozott Erkellel, aki beleolvasott a librettóba és egyszerűen zsebre rakta. Néhány hónappal később elkészült az opera vezérmotívumaival, a komponáláskor az olasz és francia minták követése mellett felhasználta a magyar verbunkos zenéjét is.
Az akkor még négyfelvonásos opera ősbemutatóját 1844. január 27-én a Nemzeti Színházban tartották. A három helyszínen (Nándorfehérvár, Temesvár, Buda) játszódó cselekmény hűen követi a történelmi eseményeket, az 1456-os nándorfehérvári diadaltól Hunyadi László kivégzéséig, szereplői valós történelmi személyiségek. Az opera sikeréhez nagymértékben hozzájárult témaválasztása, a reformkor nemzeti érzelmektől fűtött légköre. A darab a kritikusokat akkor megosztotta, de a közönség azonnal szívébe zárta, és a Nemzeti történetének legsikeresebb operája lett, összesen 238 előadást élt meg.
Az opera legnépszerűbb motívuma a Meghalt a cselszövő című kórus. Ezt énekelték a Nemzeti Színházban az 1848. március 15-i forradalom estéjén, s ez lett a forradalom és szabadságharc tömegdala.
A mű az ősbemutató után jelentős változtatásokon ment át: Erkel a nyitány mellett három új áriát illesztett be, például Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettája (az olasz operák jellegzetes, két részből álló áriáinak második, gyors része) a „magyar csalogánynak” nevezett Hollósy Kornélia számára íródott 1847-ben.
A 140 éve, 1884-ben megnyílt budapesti Operaház első előadásán is a Hunyadi László nyitánya hangzott fel Erkel vezényletével. A teljes opera majdnem fél évszázadon át, 1935-ös átdolgozásáig folyamatosan szerepelt a repertoáron. Sokáig ezt az erőteljesen megkurtított, de pergőbb, háromfelvonásossá alakított verziót játszották.
Az Erkel Színház átépítését követő megnyitón 2013-ban szintén ezt mutatták be, akárcsak az 1959-ben újraindult Szegedi Szabadtéri Játékok első előadásán. Az évtizedek alatt a címszerepet olyan kiváló tenoristák alakították, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Kelen Péter és Molnár András.
Az Operaház csaknem öt éven át tartó felújítását követően, 2022 márciusában újra a legteljesebb változatban tűzték műsorra Erkel operáját, Ókovács Szilveszter rendezésében. Ez minden szempontból csúcsra járatja az intézményt: az előadás során a káprázatos látványvilág mellett a vadonatúj színpadtechnika teljes arzenálját felvonultatják. Bár ismét az ősváltozat látható, Egressy Béni több helyen elavult szófordulatai helyett kissé átfaragott, könnyített szöveggel, de stílusában visszahozva Erkel eredeti szándékát, vagyis a bel cantós hangzásvilágot.
