Megnyílt a magyar pavilon a Velencei Biennálén

A kiállítást megnyitó helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar pavilon azonnal a „legszínesebb és legérdekesebb” látványossággá vált, amit a megnyitó iránti tömeges érdeklődés is bizonyított. Úgy vélte, a magyar pavilon installációja „máris a biennále sztárja lett”.  

 – mutatott rá Vincze Máté.

Elmondta, hogy a Techno Zen című alkotás egyfelől a kilencvenes évek szubkultúrájának világát idézi a „boldog huszadik századra” emlékeztetve, másrészt az installációhoz használt sámándobok arra az ősi hagyományra is utalnak, amelynek jegyében a magyarok a reflexív gondolkodást és a békét képviselik a világban.

 Vincze Máté köszönetet mondott a megvalósításért a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeumnak, amelynek igazgatója, Fabényi Júlia, a biennále nemzeti biztosa is beszédet mondott a megnyitón.

A múzeum közleménye szerint Fabényi Julia kiemelte, hogy a művész alapkoncepciója, amely a vizuális élményt hanggal, mozgással és a legkülönfélébb képi technikákkal ötvözi, a látogató számára különleges, új szintet jelentő élményt kínál: egyszerre meglepő, a komfortzónából kizökkentő, hiszen a pavilon összes tere megmozdul és szervesen integrálódik a művész érzéki univerzumába.

A kiállítás kurátora, Kopeczky Róna a közlemény szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt egy szélsőségesen polarizált, árnyalatokat nélkülöző vagy teljes mértékben kizáró társadalmi jelenségek által jellemzett korban emberségre, nyitottságra, toleranciára biztató humanista üzenetet kíván közvetíteni.

A nagyközönség péntektől látogathatja a magyar pavilont, amelynek kiállítását Velence után, decemberben – kibővített formában – a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja.

Magyarország a kezdetektől fogva, 1895 óta részt vesz a Velencei Biennálén, a magyar pavilon – a nemzeti pavilonok közül harmadikként – 1909-ben készült el, legutolsó nagy felújítása pedig 2000-ben zárult le.