Feszty-körkép összefogással

Százharminc éve, 1894 májusában adták át a nagyközönségnek Feszty Árpád A magyarok bejövetele című hatalmas körképét, amelyet a honfoglalás millenniumára festett.

Kultúra2024. 05. 27. hétfő2024. 05. 27.

Kép: A Feszty-körkép a megújult világításban az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark rotundájában

Ópusztaszer, 2023. szeptember 29.A Feszty-körkép a megújult világításban az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark rotundája korszerűsített energetikai központjának átadása napján, 2023. szeptember 29-én. A korszerűsítés egymilliárd forintos uniós támogatással valósult meg.MTI/Rosta Tibor
A Feszty-körkép a megújult világításban az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark rotundájában
Fotó: Rosta Tibor/MTI

Feszty Árpád az 1891-es párizsi útja során látta A francia hadsereg című monumentális körképet, amely annyira lenyűgözte, hogy elhatározta: hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy inkább hazafias témát válasszon, hiszen közeleg a honfoglalás ezredik évfordulója. A célra részvénytársaság alakult, telket béreltek a mai Szépművészeti Múzeum helyén, a körképet befogadó üvegkupolás épületet Feszty Adolf építész, a festő bátyja tervezte.

Az alkotó tanulmányokat készített a helyszíneken, történészek és régészek véleményét kérte ki. Két éven át megfeszített erővel dolgozott a világ egyik legnagyobb, 1800 négyzetméteres, 120 méter hosszú, 15 méter széles és 38 méter átmérőjű panorámaképén, amelyet egy darabba szőtt belga vászonra festett. A több mint kétezer figura megfestésében jeles művészek segítették, a táj részleteinek fölvázolásában Mednyánszky László, a lovas csatajelenetek megörökítésében Vágó Pál vett részt, felesége, a szintén festő Jókai Róza a halottakat és a sebesülteket festette meg. A leghangsúlyosabb jelenet a győztes csapatait egy domb tetejéről figyelő Árpád fejedelmet és vezéreit ábrázolja.

Feszty több alakot a kor jeles személyiségeiről mintázott, Árpád vezérben pedig magát festette meg.

A körkép avatóünnepségére 1894. pünkösdvasárnapján került sor. A képhez valóságos zarándoklat indult, 1895 végén Ferenc József is megtekintette, miként az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme is. Később a Szépművészeti építése miatt egy ideiglenes faépületben helyezték el. A II. világháborúban a körkép súlyosan megsérült.

A megmentésére alakult egyesület tagjai a festő lányának irányításával nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott. A maradványokat 1964-ben a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozták, tíz év múlva Szegedre kerültek, ahol állagvédő restaurálást végeztek rajtuk. Erdei Ferenc író, tu­­dós, politikus 1970-ben kezdeményezte, hogy a honfoglaló magyarok első „országgyűlésének” helyszínén, Ópusztaszeren alakítsanak ki nemzeti emlékhelyet, és László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy itt állítsák ki a Feszty-körképet.

Az újjászületett körképet 1995 nyarán avatták fel a festménynek helyet adó ópusztaszeri épületben. A Rotundában több kiállítás is megtekinthető, többek között arról, hogyan készült a monumentális festmény. 
 

 

Ezek is érdekelhetnek