Vicuskáék régen és most

A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának hat és fél évtizedes története alatt kerültek már elő elveszettnek hitt magyar filmek külföldről, magángyűjteményből, pincéből, padlásról, olajoshordóból, kukából, de voltak tekercsek, amelyek hatósági zár alá véve vagy háborús jóvátételként menekültek meg az enyészettől. A legtöbb esetben mégis az alkotói hagyatékokból bukkannak fel unikális értékkel bíró mozgófilmfelvételek.

Így történt az Egri csillagok esetében is: az első, 1923-ban forgatott filmváltozat mintegy 120 villanásnyi jelenetét is tartalmazta a Cecey Évát alakító színésznő, Jankovszky Mara hagyatéka. A filmet akkori férje, Fejős Pál rendezte, és a színésznő azokat a filmvégeket kapta meg az operatőrtől, amelyek a kamera elindulásakor vagy leállásának pillanatában készültek. Ezek közül sokat, ha csak egy villanásra is, de sikerült életre kelteni az NFI Filmarchívumában; ezek a kockák ötletes és változatos látványvilágról adnak képet – a filmből ez idáig mindössze két sajtófotót ismertünk.

„Valaha megvolt neki a film teljes kópiája is, de valaki egyszer megijesztette (Marát), hogy kockázatos ilyen tűzveszélyes filmeket a lakásán tárolni, és szegény ijedtében kidobta az összes filmtekercset a kukába. Később aztán ezt nagyon megbánta” – olvasható az NFI honlapján Dénes István Liszt-díjas karmester és zeneszerző visszaemlékezése, aki a színésznő oldalági rokonaként a hagyatékának megmentője. Egy házban laktak a belvárosban, így a hagyaték Jankovszky halála után a karnagyhoz került, aki most megosztotta a Filmarchívummal mindazt, amit száz évvel ezelőtt a filmtörténet első Vicuskája megőrzésre érdemesnek tartott.

Száz évvel ezelőtt minden bizonnyal az adhatott aktualitást a regény megfilmesítésének, hogy 1922 októberében hunyt el Gárdonyi Géza. A filmet az akkori politikai és szakmai szervezetek is támogatták, a belügyminiszter külön rendeletben engedélyezte, hogy az egész ország területén forgathassanak. A várostromot a cseszneki várban vették fel, de forgattak a Gellért-hegyi Citadellánál, a budai vár egyik bástyájánál és a sümegi várnál is. A konstantinápolyi külsőket a Tabánban és az állatkertben rögzítették. Az egri vár alatti kazamatarendszer jeleneteit a Pálvölgyi-cseppkőbarlang akkor még feltáratlan járataiban fotografálták, fáklyaláng fényében.

A regény Sopronban játszódó részének azt a jelenetét vették filmre a várbeli Mátyás-templomban, amikor Cecey Éva rádöbben, hogy fiát az álruhába öltözött Jumurdzsák elrabolta (a Jumurdzsákot alakító Makláry Zoltánnak ez volt élete első filmszerepe). Éva szerepe szerint félőrülten bolyongva betéved egy misére, ahol zokogva, fuldokló sírással veti magát az oltár elé. Éjszaka forgatták ezt a jelenetet, amelyet váratlanul a közeli kocsmákból hazatérő budai polgárok zavartak meg. Felfigyeltek a templomból kiszűrődő fényekre és hangos kiabálásra, ezért rátörték a templom kapuját a filmesekre, akik végül rendőri segítséggel tudták csak folytatni a felvételeket. Az ügy hatalmas sajtóvisszhangot váltott ki, a hercegprímás vizsgálatot rendelt el. A filmeseknek felrótták, hogy a felvételhez valódi egyházi ruhákat és az oltárt is felhasználták, valamint azt, hogy a papot igazi lelkész, Wlassits Géza alakította, aki ez alkalommal a hercegprímás koronázópalástját öltötte magára…

A sikeres premiert az egri Uránia moziban tartották, ahol Gárdonyi édesanyja is ott ült a nézőtéren. Sajnos a fővárosi diadalmenet elmaradt. Fejős Pál az utómunkák végeztével elhagyta Magyarországot. Eleinte nyomorgott, majd végül álláshoz jutott, és sikeres rendező lett belőle Hollywoodban.