Meghalt a magyar labdarúgó-válogatott legendás alakja
origo.hu
A logikai játékot ma a legnagyobb, legsikeresebb magyar találmányok között tartják számon, az eddig a világon eladott darabszáma meghaladja az 500 milliót.
Kép: Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló beszédet mond az International Young Physics Tournament (IYPT) középiskolás fizikai világverseny nyitó eseményén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2024. július 11-én, Fotó: Hegedüs Róbert, Forrás: MTI
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 éves a Rubik-kocka megnevezéssel 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki július 13-án, a játékot megálmodó és megalkotó ifj. Rubik Ernő 80. születésnapján.
Az emlékérme fókuszában a világszerte népszerű térbeli logikai játék áll, bemutatva a találmány működési alapelvét. Az emlékérmét Szilos András fémműves formatervező iparművész tervezte - áll az MNB MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Az emlékérme előoldalán a Rubik-kocka ábrázolása látható, amelynek színeit különböző felületi struktúrák érzékeltetik. Az előlapon találhatók továbbá az emlékérmék kötelező alaki kellékei.
Az emlékérme hátoldalán a Rubik-kocka belső szerkezetének ábrázolása látható, alatta a hátlap bal alsó és jobb alsó oldalához igazítva a "RUBIK-KOCKA" felirat. Az ábrázolás jobb oldali részébe illesztve a Rubik-kocka felhasználási jogaival rendelkező Spin Master Toys UK Limited jubileumi Rubik-kocka logójának magyar változata szerepel. Az alsó csúcsban Szilos András mesterjegye látható.
A különleges, hatszögletű emlékérme 89 százalék réz, 5 százalék alumínium, 5 százalék cink és 1 százalék ón ötvözetéből, úgynevezett Nordic gold ötvözetből készült, súlya 20 gramm. Az emlékérméből 20 ezer darab készíthető, különleges, úgynevezett proof-like technológiával.
Mint írják, az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében az "50 éves a Rubik-kocka" színesfém emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg a kibocsátást követő első munkanaptól, július 15-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.
Ifjabb Rubik Ernő 1974 tavaszán fejlesztette ki a háromdimenziós mechanikus logikai játékot, amelyet eredetileg bűvös kocka néven szabadalmaztatott 1977. december 31-én. A térbeli mozgás szemléltetésére is kiválóan alkalmas tanulási segédeszközben az alkotó hamar felismerte az izgalmas játék lehetőségét, ami egyszerre egyszerű és bonyolult, egyéni és közösségi.
"A találmány lényege abban van, hogy a nagy kockát alkotó 27 elem, szétszedés, tehát a nagy kocka megbontása nélkül hozható új helyzetbe, aminek eléréséhez, egyetlen homológ művelet: a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának elforgatása szükséges" - olvasható szabadalmi leírásában.
A térbeli logikai játék 1980-as átkeresztelését követően, Rubik-kocka néven meghódította a világot. 1982. június 5-én szervezték meg az első Rubik-kocka-világbajnokságot, amelyet 2003 óta kétévente rendeznek meg.
A Rubik-kockát ma a legnagyobb, legsikeresebb magyar találmányok között tartják számon, az eddig a világon eladott darabszáma meghaladja az 500 milliót.
80 éves a bűvös kocka atyja Az MTVA Sajtóarchívumának portréja: Apja, idősebb Rubik Ernő a legismertebb magyar repülőgép-tervező volt, tőle örökölte a találékony szellemet, a kreativitást, anyjától, a költőnő Szántó Magdolnától a művészi vénát. A képző- és iparművészeti szakközépiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) szobrászatot és belsőépítészetet tanult 1971-ig. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán tanított, geometriás modellek készítésével foglalkozott. 1974 tavaszán oktatási segédeszközként tervezte meg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, 27 fakockából készült, mérnöki modellezést segítő szerkezetét. A kocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Az oldalanként 3x3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el. Gyorsan kiderült, hogy a kocka nem csupán szemléltető eszköznek, de logikai játéknak is jó lehet. Találmányára 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "Térbeli logikai játék" néven kapott szabadalmat. A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka (Rubik's Cube) néven meghódította a világot. Népszerűsége azóta is töretlen, ötven év alatt félmilliárd darabot adtak el belőle, változatlanul kihívást jelent a matematikusoknak és a játékosoknak egyaránt. Míg az előbbiek a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a titkát, az utóbbiak a kockakirakási rekordokat igyekeznek újra és újra megdönteni, hihetetlen eredményeket érve el. Az eredeti, 3x3x3-as kockának 2023 óta 3,13 másodperc a kirakási rekordja. Magának Rubiknak először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét, ami nem rossz teljesítmény, mivel a kockának 43 trillió különböző állása lehet. 1980-81-ben több országban volt az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. 1981-ben a kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeuma építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben pedig bekerült az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába. Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az ...És játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót. A kocka után újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik's 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét. Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996 óta tiszteletbeli elnöke. 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet és Magyar Örökség-díjat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2010-ben Prima Primissima Díjjal, 2012-ben Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el. 2014-ben Budapest díszpolgára lett, ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet és az elsők között részesült a nemzet művésze címben. |
origo.hu
ripost.hu
she.life.hu
magyarnemzet.hu
szon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
astronet.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu