Bátran belépett az új világ kapuján

A különleges alkotásban kiemelt szerep jut a csipkének, mely Havadtőy egyik kedvelt művészi eszköze. Hogy megértsük ennek okát, érdemes felidézni a művész sorsának alakulását.

Havadtőy Sámuel (vagy ahogy világszerte ismerik: Sam Havadtoy) magyar szülők gyermekeként született Londonban 1952-ben. Családjával 1956 nyarán tértek haza, de nem találta helyét a kommunista Magyarországon, így 1971-ben kalandos körülmények között Nyugatra szökött, és Londonban telepedett le. Lakájként és pincérként is dolgozott, majd New Yorkba utazott, ahol egy kiállítóteremben vállalt munkát.

Szép lassan lehetősége nyílt rá, hogy megnyissa saját lakberendezési üzletét. A többiek árukínálatától a csipke sokrétű alkalmazása is megkülönböztette: a magyar lélek részeként tekintett rá, hiszen akkoriban szinte minden honfitársunk otthonában megtalálható volt valamilyen formában. New Yorkban ez különlegességnek számított, és nagyon népszerűvé tette üzletét; például megrendelői közé tartozott a marokkói királyi család, John Lennon és felesége, Yoko Ono is.

Lakberendezői munkája mellett képzőművészettel is elkezdett foglalkozni, műveiből világszerte rendeznek nagy sikerű kiállításokat. Néhány éve Ferenc pápa monzai látogatásának alkalmából készített művéből maga a szentatya is rendelt tőle egy másolatot.

Napjainkban Havadtőy idejének nagy részét Olaszországban és Szentendrén tölti. Pár évvel ezelőtt örömmel vállalta el a megtisztelő felkérést, hogy megalkossa a Budavári Palotában újjászülető Szent István Teremhez kapcsolódó egyedülálló installációt. Az alkotáshoz hazai ékszerészek és bronzöntők segítségét is kérte.

Műve egy apostoli keresztet formázó, egymás mögé és mellé elhelyezett tíz darab ajtóból álló installáció. Az ajtókon kékre festett csipkemotívumok és államalapító királyunknak a fiához, Imre herceghez intézett intelmek részletei is megjelennek. Bár a képzőművész ateistának vallja magát, többször nyilatkozta, hogy nagyon szereti a történelmet, és a történelemnek nagyon fontos része a hit, az egyház. Szerinte István intelmei még mindig a mai törvényeinknek az alapját alkotják – ezért is kölcsönzött tőle az alkotó tíz idézetet réztáblákon, ezekben megfogalmazva a keresztény uralkodás tíz legfontosabb feltételét.

A csipke itt most olyan hangulatot kölcsönöz az alkotásnak, mintha egy historizmusban született díszes sormintát látnánk. Használata azért is stílusos itt, mert az oltárok terítőit is szinte mindig vert csipkéből készített szegélyekkel keretezték.

A reneszánsz zseni Giotto di Bondone amikor Padovában a templomot megfestette a padlótól a mennyezetig, egy bizonyos „vallásosságkéket” használt háttérnek – Havadtőy ehhez nyúlt vissza. „Ez csak egy szimbolikus Giotto-kék, mert ő ásványi anyagokat is kevert a festékeibe, amelyeknek színe állandóan változott annak függvényében, hogy a lapisba milyen más színeket kevert még. Az évszázadok alatt persze megfakultak freskói, de ez nem fog.”

SZENT ISTVÁN INTELMEIBŐL

 Emberi méltóságát illetően mindenki egyenlő, és semmi sem emel föl annyira, mint az alázatosság, és semmi sem sújt annyira porba, mint a dölyf és a viszálykodás.

 Királyok, ha türelmesek, uralkodnak, ha viszont türelmetlenek, zsarnokoskodnak.

 A jóság erényének gyakorlása elvezet majd téged a teljes boldogsághoz.

 Mert aki a szent egyház méltóságát csorbítja vagy foltot ejt rajta, az Krisztus testének megcsonkítására törekszik.

 Ha viszont a hit pajzsát megőrzöd, birtokában leszel az örök élet sisakjának is.

A kereszténység hagyományában a nyitott ajtó a legfőbb keresztényi erényt, a krisztusi tanokra való nyitottságot jelképezi. A zárt ajtó Szűz Mária csodás foganására utal – az angyali üdvözletet elmesélő példabeszéd szerint az okos szüzek bevonulhattak az égi menyegzőre, az elkéső balga szüzek előtt viszont bezárult az ajtó. István király idejében kiemelten nagy szerepe volt a kapu szimbolikus jelentéseinek. A legnagyobb templomok bejáratai, melyeket kegyelemkapuként is neveztek, a keresztény vallásba bevezető szent kapuként értelmeződtek. A régi időkben szokássá vált a fontosnak tekintett ajtók mellé ereklyéket beépíteni, a szemöldökfán pedig jelezni: „ez az Úr kapuja, melyen az igazak mennek át”. Szent István az új, nyugati, keresztény világba úgy tudta bevezetni a magyarságot, hogy szembesült ennek a világnak a kapuival és bátran belépett rajtuk.