Víz minden mennyiségben

Idén ünneplik a Várkert Bazár megújulásának tizedik évfordulóját, a jubileum alkalmából a szokásosnál is színesebb programokkal várják a látogatókat. Ezúttal festészeti remekművek segítségével mutatják be a „nyár a parton” életérzést a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria közös szabadtéri kiállításán. A tíz kivilágított installációban összesen 19 tablófelületen keresztül minden alkotás a nyáridő hangulatát és a vízpartok harmóniáját varázsolja elénk, a XX. századi magyar festészet meghatározó festőinek tolmácsolásában.

Megelevenednek hazánk legismertebb vizei, a Duna és a Balaton, emellett a magyar művészek kedvenc tengerparti helyszínei. A Balatonon békésen csónakázók nyugalma, a tengerparton labdázók vidámsága, a kikötők és strandok harsány színei.

Aba-Novák Vilmos festészetében a tenger mellett a mindennapi élet színterei, a festői olasz városok is megjelennek. Csontváry Kosztka Tivadar hosszú európai utazásai során a „nagy motívumot” kereste; éppen Szicíliába tartva fedezte fel a Messinai-szoros partján fekvő festői várost, Scillát. Mikola András haláláig Nagybányán (a XX. századi modern magyar festészet „szülőföldjén”) élt, ő a városka patakját, a Zazart örökítette meg a fürdőző emberekkel. Méhes László fotószerű realizmussal megfestett képe egy magyar gyógyfürdő vendégeit ábrázolja: a véletlen pillanatfelvételként ható kép pontosan fejezi ki a medencében összeverődött csoport alkalmi jellegét.

És itt van természetesen a Balaton-rajongók köre! Molnár C. Pál mindig friss szemmel tekintett a tájra és a természetben nyüzsgő emberekre – ahogy Bernáth Aurélt is mindkettő érdekelte. Ám a nagy víz igazi szerelmese Csók István, aki az 1910-es évektől rendszeresen Balatonaligán töltötte idejét, itt inspirálódott és alkotott. Imádta a tavat: több száz képet festett a Balatonról, a tó színes vízfelülete ugyanúgy megragadta, mint a viharok; a Balatoni Társaság képzőművészeti szakosztályának elnökségi tisztét is betöltötte.

Vaszary János kaposvári születésű festőművészt joggal tartják a francia és az olasz Riviéra hű megörökítőjének; festői életművének azonban ugyanúgy részét képezi a magyar tenger is – bár kétségtelen, hogy tavi képein sokszor visszaköszönnek tengerparti inspirációi. A Münchent, Párizst, Rómát megjárt, korában ismert és elismert alkotó az 1920–30-as években készített képein központi szerepet kapott a felvirágzó Balaton, a fürdőélet és a táj. Képein tetten érhető a festő jellegzetes kék színe: üvegből készült palettáról kente fel a fehérre alapozott vászonra a tiszta színeket, amelyek így másképp mutatnak.

A tárlat kurátora Bellák Gábor művészettörténész. A válogatás szeptember közepéig tekinthető meg ingyenesen a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.