Majdnem a múltba veszett

Sherlock Holmes a világirodalom egyik leghíresebb alakja, világszerte számos országban hatalmas kultusszal bír. Értékes érméken, szobrokon, festményeken tűnik fel. Készült róla opera, balett; a legendás Hans Zimmer és a háromszoros Oscar-díjas, magyar származású zeneszerző, Rózsa Miklós írt hozzá filmzenét. Doyle-nak a detektívről szóló kéziratai több száz millió forintnak megfelelő összegekért kelnek el külföldi aukciókon.

– A kultúra mellett Holmes a tudomány meghatározó alakjának számít, hiszen népszerűbbé tette a kémiát és beindította a kriminológiát, fejlődtek a nyomozási módszerek. Rengetegen álltak miatta rendőrnek, törvényszéki szakértőnek, magánnyomozónak, ügyvédnek, ügyésznek vagy bírónak, így fejlődött az igazságszolgáltatás – sorolja Fray Adrienn, a Magyar Sherlock Holmes Club elnöke. – A hírszerzés kémprogramjai közt is előkerül a híres bűnüldöző neve; róla nevezték el a Stanford Egyetem számítógépes hálózatát; Sherlocknak hívnak egy távoli aszteroidát és a NASA Perseverance nevű marsjárójának vizsgálóeszközét.

Fray Adrienn a detektív legnagyobb magyar hírforrását, a Sherlock Blogot is vezeti, a bejegyzésekben a SherlockExtra nevet használja. Saját ötlete volt, hogy kutassa, gyűjtse a nyomozó és megteremtője magyar vonatkozásait is. Legújabb felfedezése hihetetlen véletleneknek köszönhető, neki és dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságírónak sikerült újra felszínre hozni egy feledésbe merült tényt: Sir Arthur Conan Doyle járt Magyarországon, mégpedig a második házasságának nászútján állt meg Budapesten, interjú is készült vele.

A történt ott kezdődik, hogy Prof. Dr. Zajácz Magdolna (1932–2013), a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szemklinikájának professor emeritusa Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben című tanulmányában – amely 2008-ban az Orvosi Hetilapban jelent meg – ezt a mondatot írta: „Spiritiszta előadásai során Doyle maga is járt Magyarországon.” A professzornő esszéje arról a tényről szól, hogy az író egykor szemész orvos volt, és a tanulmányai során szerzett tapasztalatait milyen briliánsan használta fel irodalmi munkássága során. Például Az Ezüst Csillag című Sherlock Holmes-történetben egy gazember hályogkéssel sebesít meg egy díjnyertes lovat, mely nemcsak meghökkentő ötlet, de anatómiailag kiváló erre az aljas célra.

Az elnök próbált külföldi anyagokban Doyle hazánkban tett látogatásának nyomára lelni, de még az író legnagyobb online tudástára, a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia is csak egy 1891-ben Bécsben tett utazást említ. Cseppet sem mellesleg akkor hazánk az Osztrák–Magyar Monarchia részének számított, úgyhogy akár vehetjük úgy, hogy „nálunk járt”.

– Tavasszal egy előadáson ismerkedtem meg Kovács Gyulával, aki az Obsitos Detektívek Lapja internetes folyóirat főszerkesztője. Megfordult velem a világ, amikor mintegy mellékesen említette, hogy Doyle járt hazánkban is. Mint kiderült, ő a Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők című könyvéhez Fröhlich János újságíró után kutatott, aki többek között interjút készített a 47 éves, akkor már lovaggá ütött Sir Arthur Conan Doyle-lal, innen tudott az esetről.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rátalált az említett, 1907-ben írt cikkre. Fröhlich János az Ujság című, délutánonként megjelenő politikai napilapban jelentette meg az interjút, amely így kezdődik: „Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények szerzője, a detektiv-király megteremtője. Tegnap este érkezett Konstantinápolyból Budapestre feleségével és a Hungária szállodában vett ki lakást. Conan Doyle nyájas, szőke arczu férfi, barátságos mosollyal fogadta üdvözlésemet. Magas termetű, nagy szőke bajusza van, kék szeme s mindjárt első pillanatra kellemes benyomást kelt. Széles vállai, izmos karjai, erős testalkata, mondhatnám jóképű, intelligens dijbirkózónak tüntetik fel.”

Doyle az interjúban elismerően mesélt az egyetemi professzoráról, Bell Józsefről. „Mikor regényeimet kezdték megszeretni, neki tellett a legnagyobb öröme benne.” A terveiről nem árult el semmi konkrétat, nyomatékosította, hogy most „nászuton vagyok; feleségemmel megnézem Európa nagyobb városait; Budapestről holnap este Parisba utazom, ott is hosszabb ideig tartózkodunk. Ma megnéztem a magyar fővárost; megcsodáltam parlamentjüket, benn is voltam e díszes épületben, a melynek egész Európában nincsen párja… Nászutamon gyűjtöttem írásra való anyagot és újabb müveimnél ezt fel is fogom használni.”

Fray Adrienn felvette a kapcsolatot az Országházzal, hogy maradt-e fénykép vagy aláírás az író látogatása kapcsán, de sajnos semmit nem találtak a Magyar Nemzeti Levéltárban, nem lelték nyomát a Doyle-nak. Abban az időben előzetes bejelentés nélkül is be lehetett térni a Parlamentbe, így az író valószínűleg ilyen lehetőséggel élt. Ismerve az író szerénységét, nagyon is hihetőnek tartja, hogy egyszerű turistaként kereste fel az Országházat.

A magyar klub elnöke ajánlotta a feltárt eseményt az Encyclopedia, illetve a jövőre megjelenő nemzetközi kiadvány, a Baker Street Almanac felé (ez a világszerte működő Sherlock Holmes-klubok tevékenységét összefoglaló nagy évkönyv), örömmel fogadták a felfedezést. Hiszen a neves író életének eddig ismeretlenségbe vesző néhány napját tárta fel.