A legősibb tudást népmeséink őrzik magyarságunkról

A magyar népmese napjának – szeptember 30-a – alkalmából Viola Szandra népi varázslatokkal, mágiával átszőtt regényvilágát mutatjuk be. Az írónő nem titkolt célja ugyanis az, hogy átörökítse a népmesékben található bölcsességet, tudást és kreativitást. Hagyományainkból, a magyar mitológia ismert és kevéssé ismert motívumaiból táplálkozik Hajnal öröksége című regénytetralógiája is. Viola Szandra az olvasás szempontjából „legveszélyeztetettebb” korosztályhoz, a 10-15 évesekhez szeretne szólni.

A Hajnal öröksége első könyvében, A Világfa kilenc ágában a főhős édesapjával Piliscsudára költözik.

A világvéginek tűnő helyről azonban egy-kettőre kiderül, hogy épp a világ közepe, hiszen itt található a többi között a Világfa is, amely kilenc ágával tartja az ég kilenc rétegét. Csakhogy, ha az egyik rétegben, azaz világban baj keletkezik, akkor a többiben is; ha itt, a földön nincs egyensúly, akkor felborul a lidérc-ökoszisztéma is. Húslidérc, Gyertyás Ember, Lámpás és Markoláb okoznak felfordulást. Szerencsére azonban Csicsörke, Mitmitke és Cicelle, a mágikus macska Hajnal állandó társa és védelmezője lesz.

Az Év könyve 2023 szavazáson A Világfa kilenc ága a Top 10-be jutott ifjúsági regény kategóriában.

A mágikus meseregény második könyve pedig az őszi szünetben játszódik, ahol Hajnalnak és barátainak egy gonosz garabonciás mesterkedéseivel kell megküzdeniük és az ősmagyar hitvilágból ismert „fene” is több alakban megelevenedik.

A Scolar Kiadó álta gondozott tetralógia második részében a főhős misztikus Égrétegek között kalandozik, oda is eljut, „ahol a madár se jár” és megtanulja, hogyan lehet „átlátni a szitán”, hogyan kell ördögűző táncot járni. Lidércekkel és fenefajzatokkal, például fészkes fenével, rákfenével és fittyfenével kell megküzdenie, miközben megismerkedik a táltoshit hagyományával, és az is nyilvánvalóvá válik számára, hogy a révülés milyen veszélyeket rejteget. A hetedik Égbolt ugyanakkor a barátság próbájáról is szól, hiszen hiába minden mágikus tudás, ha nincs összefogás.

„Hosszú távú céljaim között szerepel, hogy munkáimmal hozzájáruljak ahhoz, hogy a magyar mitológia, a görög vagy az északi mitológia példáját követve, határainkon túl is ismertté és kedveltté váljon” – vallja Viola Szandra.

Viola Szandrával a sorozata első könyvéről itt hallgathat meg egy beszélgetést: