Arany, a lánglelkű vándorszínész

A felfedetlen titok kétségkívül megmozgatja a fantáziát – ezt kihasználva épített fel valós elemekkel átszőtt fikciós történetet Rohonyi Gábor rendező Hegedűs Georgina forgatókönyvíró, társrendező közreműködésével. A műfajválasztás egyben lehetőséget teremt arra, hogy közelebb kerüljünk a költőhöz.

Istók egy lánglelkű, merész, útját kereső ifjúként jelenik meg előttünk, aki naiv álmokkal színésznek áll, és elvakult szerelembe bonyolódik. Nehéz döntések, kudarcok árán érik a történet végére megfontolt fiatallá, aki már költőként bontogatja szárnyait.

Csak a film utolsó képkockáin válik nyilvánvalóvá, hogy a címszereplőnk Arany János (szerepében: Liber Ágoston), amely tudatos rendezői döntés, és jól működik. A romantikus elemekkel, valamint a road movie műfajával vegyített felnövéstörténetet átgondoltságán, kiérlelt lélekrajzán túl megragadó, korhű látványvilága teszi átérezhetővé. A melankóliát árasztó, de szépségükben megelevenedő tájak hitelesen mutatják meg az 1830-as évekbeli reformkori Magyarországot, mindamellett jól árnyalják az egyre feszültebbé váló történetet.

Az alkotók a produkcióban építettek a költőnek ugyanezzel a címmel 1873-ban – sok iróniával, titokban hagyott részlettel – papírra vetett, féléves színészkalandját felelevenítő elbeszélő költeménye második énekére, amelyet sosem fejezett be. Valós életrajzi elemek a filmben, hogy Arany János 1836-ban egy Hubay Emmánuel által toborzott és részben egy feloszlott társulat romjaiból szervezett vándorszínészcsapathoz csatlakozott.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, idén a legjobb televíziós film díjával jutalmazott produkcióban nemcsak Istók karaktere, hanem Hubay Emmánuel, Szákfy József, Hegedűs Lajos – a társulat kezdő színésze, aki végül nagy pályát futott be – mind valós személy. A hódító, csalfa Sári viszont egy kitalált szereplő, akit a költő életének meghatározó nőalakjaiból (édesanyját és nővérét is Sárának hívták) építettek fel az alkotók. Az őt megtestesítő Gellért Dorottya erős alakítást nyújt Liber Ágoston mellett, ugyanúgy a mellékszerepekben remek játékokat láthatunk.

A film jelentheti a lehetséges magyarázatot arra, miért nincs Arany Jánosnak klasszikus szerelmi költészete. Kulcsszava, a szabadság végig uralkodik a történetben. A produkció bármily megpróbálónak, nyomorúságosnak festi fel a vándorszínészi létet, annak másik arcát is megmutatja. Hiszen mint önkifejezési mód végtelen autonómiát nyújtott az azt művelőknek, amelyre ebben a befagyott társadalmi viszonyok uralta korszakban aligha adatott más lehetőség.