Mire képes a művészet?

A festőművésznek idehaza és külföldön több mint 40 egyéni és 300-nál több csoportos kiállításon szerepeltek a munkái, számos szakmai díjat nyert el, 2022-ben pedig festői, oktatói és művészetteoretikusi munkássága elismeréseképpen megkapta a Ma­gyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Kovács-Gombos Gábor sokszínű életpályájának bemutatására vállalkozott Martos Gábor, aki próbált ugyan írás közben objektív lenni, de hát ők ketten, szerző és „tárgya” immáron több mint negyven éve (soproni múzeumbeli közös irodájuk óta) nagyon szoros barátságban élnek, a művészeti szakíró azóta követi érdeklődő figyelemmel a munkásságát.

A képekben, idézetekben és nem utolsósorban sztorikban bővelkedő könyv (Holnap Kiadó) szépen végigvezet az alkotói stílusváltásokon, az olvasó szeme láttára tolódik el a hangsúly a figuralitás felől az absztrakt kompozíciók irányába. Az alakok előbb csak egyre kisebbek lesznek, majd végleg eltűnnek – maradnak a fényekkel szabdalt, gomolygó színformák.

Felesége, a festőművész-grafikus Gergácz Berta halála után „a hosszú, sötét délutánok, esték, éjszakák elviselését segítette, hogy a képekre annyi fényt festettem, amennyit csak bírtam. Szinte mindegyik képen hajnal van, és barokkos angyalok (…) öntik, szórják a fényt a földre.” Kovács-Gombos Gábornak többször kellett személyes tragédiák után a hitéből erőt merítenie „az élet elviseléséhez”, merthogy „a lélek fájdalma kiöl minden alkotói vágyat”.

Kezdeti hiperrealista festői stílusát fokozatosan elhagyva, több lépésben jutott el a szakrális művészetig, amelynek nemcsak művelője, de kutatója is lett: 2009-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában DLA-fokozatot szerzett. A legújabb képeken erőteljesen kivilágosodik, kiszínesedik a festő palettája, mégis valahogy finomabban, árnyaltabban, mondhatni, talán diszkrétebben beszélnek a transzcendensről, a reményről, a vigaszról, a szeretetről – és a boldogságról.

Kovács-Gombos Gábor festészetével, pedagógiai munkásságával és publikációival is folyamatosan a transzcendens szépség és a jóság felmutatására törekszik. Hite szerint ugyanis a művészet képes az embert jobbá, nemesebbé változtatni. A német író-festő Hermann Hessével egyetértve vallja: „A művészet minden dolog mögött megmutatni Istent.”