Rekordot döntött a nézettség

Az online színházi közvetítések a koronavírus első és második hullámával robbantak be a köztudatba. A fertőzés terjedése miatt bezártak a színházak, nem sokkal utána sok intézmény maga tette elérhetővé az előadásaik felvételét az interneten. Aztán a színházak újranyitásával az ún. streaming előadások nem tűntek el, és napjainkban a színházi közvetítésekre szakosodott platformok közül az eSzínház komoly helyet foglal el a kulturális életben. Ugyanis vannak olyan, a járványtól független tényezők, amik vonzóvá teszik az online közvetítéseket. Például leküzdik a földrajzi távolságokat (egy budapesti előadást vidékről és külföldről is lehet nézni), vagy a repertoárról lekerült darabok továbbra is visszanézhetőek, megmaradnak a kulturális emlékezetnek.

Tulajdonképpen kialakult egy újnak mondható műfaj a film és a színház határán: a filmes eszközökkel felvett színházi előadás. A rendező már a közeli kamerafelvételekkel vagy a vágással is tud alkotni, a filmes dramaturgián keresztül sokkal jobban képes irányítani azt is, hogy a néző a színpad melyik részletére fókuszáljon.

Ebben az új műfajban egyre több színház és néző lát fantáziát – ezt a tételt bizonyítja, hogy immár negyedik alkalommal rendezték meg az ország egyetlen, online térben rendezett színházi seregszemléjét, az eSzínház Fesztivált, amelyen 14 teátrum és társulat produkciója vállalta a megmérettetést. A nevezett produkciókat szakmai zsűri (Sodró Eliza színművész, Török Tamara dramaturg, Puskás Tamás igazgató-rendező, Závada Péter költő-drámaíró és Légrádi Gergely, az eSzínház vezetője) értékelte, és négy kategóriában osztottak ki elismerést a szeptember 29-i online eredményhirdetéskor.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház alkotása, a Kivilágos kivirradtig nyerte A legjobb online adaptáció, azaz a zsűri fődíját (Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján a színpadi szöveget készítette: Tóth Réka Ágnes, rendező: Horváth Csaba).

A legjobb látvány díját a zsűri a Szegedi Nemzeti Színház produkciójának, az 1984-nek ítélte oda (George Orwell azonos című regénye alapján színpadra alkalmazta: Horgas Ádám, rendező: Horgas Ádám).

Az ítészek szerint a legjobb női főszereplő Takács Nóra Diána – az Örkény István Színház A várományos című előadásában nyújtott alakításáért (szerző: Jean-Luc La­garce, rendező: Ascher Tamás).

A legjobb férfi főszereplő díját Vizi Dávid érdemelte ki a Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 − A Hábetler család 100 éve című produkciójában nyújtott alakítá­sáért (szerző: Fejes Endre−Tasnádi István, rendező: Máté Gábor).

A nézők szavazatainak összesítését követően az eSzínház Fesztivál Közönségdíját a Vígszínház Szélvész után is szép vagy című produkciója nyerte el. (Szerző: Cseh Dávid, rendező: Dino Benjamin.)

Az elismeréseket ünnepélyes keretek között adják majd át no­vem­ber 5-én a DANTE Közösségi Alkotótérben. Az eSzínház Fesztivál ’24 a bevétel jelentős részét a színházaknak és társulatoknak fizeti ki, ezáltal támogatva munkájukat, működésüket.

Jó ízléssel bír a közönség! A Szélvész után is szép vagy című, két szereplőre írt monodráma a Vígszínház Házi Színpadán egy rendkívül különleges színházi kísérlet, amely egy messzi világba kalauzolja a nézőit. Japán kifelé csillogó, modern képet mutat, titkait azonban mélyen megtartja magában, és csak azoknak tárja fel őket, akik odatartoznak vagy megküzdenek azért, hogy belepillanthassanak.

A történet szerint egy magyar fiú Japánba költözik, ahova régi álma volt eljutni. Kint­tar­tóz­ko­dása azonban nem felhőtlen, mivel nehezen találja a helyét ebben a nagyon idegen kultúrában. Aztán 2017 őszén lecsap egy tájfun a japán fővárosra, és Bence (Szántó Balázs alakításában) élete ezen az álomszerű éjszakán döntően megváltozik. Az eső és a szél nemcsak odakint tépázza a természetet, hanem érzelmek és emlékek formájában a fiú lelkét is feldúlják: a konfliktusok a szüleivel, rákbetegségben elhunyt bátyjának elvesztése…

A dráma előadásmódjában is elviszi nézőit Japánba: a rakugo a japán színház látszólag legegyszerűbb, de legszínesebb eleme. Az üres színpad közepére letelepedő, pusztán egy legyezőt használó mesélő önmaga jeleníti meg a többnyire komikus történetének összes szereplőjét, mindezt éles és gyors váltásokkal. Bár a „mi Bencénk” nem ül a teljes előadás alatt egy helyben, a ra­kugo stílus a színdarab számos pontján felbukkan. A fiatal, rendkívüli arcjátékkal bíró színész néha döbbenetes és rémisztő módon ugrál a játszott karakterek között. A háta mögött pedig folyton ott lopakodik egy fekete, csuklyás árnyék (Kovács Olivér), néha fojtogató, baljós árny, aki hol hangosan zörgeti a láncait, hol pedig segítő kezet nyújtó alak, mindeközben egyetlen szót sem szól...

Különdíjakkal elismert produkciók
 Az Art is Business két különdíjat ítélt oda: A két egyetlen − Karinthy Frigyes nagy szerelmei című alkotás (Madách Színház, szerző: Fráter Zoltán, rendező: Szirtes Tamás) mellett az 1984 című produkciót is díjazta. 
 A Könyves Magazin különdíját a Radnóti Miklós Színház Szabad lebegés − Variáció Bálint András Szerb Antal-estjére című előadása kapta (rendező: Deák Krisztina).

 A Papageno is két különdíjat osztott ki: az egyiket Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott című alkotás érdemelte ki (temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, szerző: Adrián Sitaru, rendező: Adrián Sitaru), a másikat a Szabad lebegés. 
 A radiocafé különdíjait Rozsdatemető 2.0 és az 1984 című produkció kapta.