Igazi szabad lélek

Az első Táncdalfesztiválon, 1966-ban a Nem leszek a játékszered című dalával győzött. Ezt követően még két alkalommal: 1972-ben az Add már, uram, az esőt!, majd 1981-ben az Újra otthon című slágerrel diadalmaskodott – ez a bravúr a női előadók közül csak neki sikerült. A történethez az is hozzátartozik, hogy 1962-ben jelentkezett a Magyar Televízió tehetségkutató műsorába, a Ki mit tud?-ba, de már az első rostán kiesett, az indoklás szerint „amit ő csinál, az nem éneklés, hanem inkább ordibálás”…

A beatkorszakban nagyon sok tehetséges énekesnő bukkant fel, de a népszerűségi listák élén hamar kialakult az egymással rivalizáló „triumvirátus”: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta. Kovács Katit öt alkalommal tartották itthon az év legjobb előadójának. Ritkaságszámba megy a magyar könnyűzenei előadók között, hogy az év énekesének választották Angliában és Kelet-Németországban is. A hetvenes évek elején ő lett a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál és az írországi Castlebarban rendezett countrydalok fesztiváljának győztese.

Sosem szerepelt botrányokkal a bulvárlapokban, nem szállt fejébe a dicsőség. Életében a normákat tisztelő és betartó, miközben éneklésében mindig a végső határokat feszegető művész maradt. Hogyan sikerült? Kérdésemre az egyik fellépése előtt nemrég így válaszolt: „Azért tudtam a sikerek dacára is mindig két lábbal a földön maradni, mert édesanyám rendkívül szigorúan nevelt mindhármunkat, miközben a háború utáni években nagyon sokat szenvedett. A testvéreimmel mindig igyekeztünk meghálálni ezt a szeretetet. Az egyik legsikeresebb dalom az Úgy szeretném meghálálni című lett, amelynek minden sorát halálosan komolyan gondolom. Édesanyám kedvenc dala Schubert Ave Mariája volt, az ő kedvéért írtam hozzá szöveget.”

Azt tudták róla, hogy rendszeresen ír dalszövegeket? Eddig több mint hatvan zenére írt verset. Egyik legismertebb szövege Vangelis 1492 című zenéjéhez íródott. „Egy előadás után éjjel hazavezettem, bekapcsoltam a tévét, és a Híradóban a délszláv háborúról volt szó. Akkor még nem láttam a filmet, az én dalszövegemet a háború borzalmai ihlették. Miért jutott most ez eszembe? Mert hátborzongató, hogy megint háború dúl a közelünkben...” A zenemű első szöveges változata eljutott magához az Oscar-díjas zeneszerzőhöz is, aki levélben gratulált az énekesnőnek.

És azt tudták róla, hogy több mint húsz filmben és színpadi prózai szerepben láthattuk, valamint szinkronhangként is kipróbálhatta magát? A filmipar 1967-ben fedezte fel: hosszas rábeszélésre szerepet vállalt Kardos Ferenc első filmjében, az Ünnepnapokban. Póztalan egyszerűsége és természetes bája jól érvényesült a mozivásznon. Az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat. „Képzelje, a napokban láttam a tévében Jancsó Miklós Fényes szelekjét és a Bácskai Lauró István rendezte Hamis Izabellát! Nem én akartam filmezni, mindig a rendezők kerestek meg engem, az én karakterem kellett nekik a vászonra. Ma sem hiszem el, hogy egykor olyan neves színészekkel játszhattam együtt, mint például Latinovits Zoltán, Bujtor István, Madaras József és Kozák András.”

Egyszer egy újságíró a szeretet szolgálójának nevezte. Így legyen, mosolyog, miközben azért mindig a maga útját járja. „Igazi szabad lélek vagyok! Fiatalkorom óta mindent énekelek, rockot és popzenét, gospelt és spirituálét, bluest és dzsesszt, Maria Callas-áriákat és Edith Piaf-sanzonokat. A gimnázium amatőr zenekarával Little Richard-dalokat énekeltem, otthon Ella Fitz-gerald előadásmódját próbáltam utánozni. Felléptem magyar népzenével is a Csík zenekar kíséretében. Kívülről nézve ettől sokszínűbb vagyok – belülről, elárulom, az motivált mindig, hogy ilyen széles a zenei érdeklődési köröm, és hogy képes vagyok ennyifélét elénekelni, a hangom alkalmassá tesz rá.” A hang, aminek csaknem 5 oktávnyi a terjedelme!

Magyarországon 116, külföldön 25 önálló lemeze jelent meg, továbbá 328 gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei. A legjobb szerzők szívesen írtak neki dalokat. 1974-ben és rá két évre Presser Gáborral és az LGT-vel készített két lemezt olyan slágerekkel, mint a Rock and roller, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Az eső és én vagy a Közel a naphoz. 1978-ban egy kivételes albumot (Életem lemeze) írtak számára: a két szerző, Szörényi Levente és Adamis Anna sem előtte, sem azóta nem dolgozott együtt. A magyar hanglemezgyártás történetében a legtöbb szólólemezzel rendelkező előadóművész, akinek több mint 500 dal szerepel a repertoárjában.

Kovács Kati Kossuth-, Liszt- és Prima-díjas, 2021 óta a Magyar Kultúra Lovagja. 2022-ben életműkoncertet adott Budapesten, idén országos jubileumi turnéra indult. El kell engednem, kint tapsolva várja a közönség. Mosolyogva visszanéz: „Szeretek szerepelni, még mindig és nagyon, ez az igazság.”