Nem megy egyedül

Amikor a sorozat első két epizódját levetítették a sajtó munkatársainak, néztem volna még tovább, annyira beszippantott a történet. Bevallom, tartottam tőle, nehogy egy „toborzófilmet” lássunk, amely sematikusan, dicsfénybe csomagolva mutatja be a mai modern hadigépezettel jól felszerelt magyar hadsereget. Igaz, telibe kapjuk a magyar haderőfejlesztés vívmányait, de nem kell megijedni: a sorozat nem egy trükkös toborzófilm, hanem intelligens, átélhető emberi dráma lett. A toborzásról pedig annyit, hogy nem azt érezteti, ciki, ha valaki nem akar katonáskodni, hanem azt, hogy a haza védelmében a tartalékos­állományt erősíteni érdem.

A film egyik producere, Helmeczy Dorottya (a másik Kálomista Gábor) úgy fogalmazott: „Vannak emberek, akik arra teszik fel az életüket, hogy megvédjenek minket, ők a katonák. Erre azért lehetnek képesek, mert összehangoltan dolgoznak, megoldásokra törekednek, sőt, a konfliktusokat is pozitívan dolgozzák fel. Ezzel azt mutatjuk be, hogy az élet minden helyzetére van megoldás, ha csapatban cselekszünk jól, ezt is be szeretnénk mutatni.” Hozzátette azt is: „Én biztos vagyok benne, hogy a nézők ugyanannyira fogják szeretni ezt a sorozatot, mint amennyire mi szerettünk dolgozni rajta, miközben sokat tanultunk egymástól, egymásról. Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja – mi ezt tanultuk a honvédségtől.”

A S.E.R.E.G. egyszerre mutatja meg Győrbíró Zsolt alezredes (Csórics Balázs) sorsát, a fiának, a Z generációs közönyben tespedő Marcinak (Séra Dániel) a kacskaringós útkeresését és a katonafeleség doktornő, Petra (Balla Eszter) vívódásait, valamint az alattomos, nemtelen eszközöktől sem visszariadó ármánykodást Horváth Tibor ezredes részéről (Kamarás Iván).

A sorozat gyakorlatilag két fő és az ehhez kapcsolódó mellékszálakon fut. Az egyik fő sodor: a kőkemény, önmagával vívódó Győrbíró alezredes visszatérése Irakba, valamint a honvédségen belüli feszültségek, emberi gyarlóságok és gonoszságok megmutatása. A másik pedig a társadalomban és a családjában is a helyét kereső fiú férfivá érése. A mellékszálak a hozzájuk kapcsolódó emberek: a bajtársak barátsága, a katonafeleségek sorsa, a fiatalok mindennapjainak megjelenítése.

A katonai misszióról az első két részben még nem sokat láthatunk, csak az arra való felkészülés nehézségeibe pillanthatunk bele. Igaz, fel-felvillan az előző bevetés „rémképe”, ami ad némi magyarázatot az alezredes és az ezredes konfliktusára. De a többit majd meglátjuk a most induló sorozatban.