Felkerült a csárdás az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményében emlékeztet arra, hogy a 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen: Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. 

A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették – írták a közleményben.

A hagyomány továbbörökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. 

– hangsúlyozták.

Felidézték, hogy a csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése.