Az élet jó oldalát nézem

Hihetetlen energiával énekelt a 79 éves művész! És a koncert után még arra is volt ereje, hogy, miután hosszasan dedikálta albumait, leüljön velem beszélgetni.

„Már évek óta karácsonyi hangulatban élek, hiszen korábban is kiadtunk negyven dalt három lemezen. Ezután kezdtem a szimfonikus változatban gondolkodni, és ennek az albumnak az lett a különlegessége, hogy nincs benne dob vagy gitár. Két évig dolgoztunk rajta, nagyon sok egyeztetést igényelt, hiszen a zenekar is, én is elfoglaltak vagyunk, de nagy örömmel készítettük az albumot. Az én életemben ez egy fantasztikus dolog, hiszen egészen más világ – egyedülálló hangzás és at­moszféra –, mindenki hallani és érezni fogja, mennyire más, mint eddig minden. Az én gyermekeim és unokáim nagyon szeretik és értik, miről szól. Számomra a karácsony a legfontosabb ünnep, amelybe lelkileg mindenki belekapaszkodhat, aki ezen a sárgolyón él. A szeretet összehozza az ünnepre a családokat, az embereket. A szeretet az, ami nélkül nem létezik normális élet. Ezt próbáltam megfogalmazni, átadni a dalokon keresztül, amelyek mind magyar nyelven szólalnak meg, mert mi, magyarok egy csodálatos nyelvi kultúrában élünk itt, a Kárpát-medencében. Küldetésemnek éreztem, hogy magyarul szólaljanak meg azok a dalok, amelyek a plázákban jobbára angolul csendülnek fel.”

Régi és újabb karácsonyokról is megemlékeztünk: 

„Az én időmben még igazi csikorgó telek voltak. A Szabadság-hegyen laktunk, és szánkóval mentem iskolába. Az ünnepnek nem az ajándékozás volt a lényege, hanem az öröm, hogy szeretetben együtt vagyunk. A kertünkben ugyan hatalmas fenyők álltak, de nekünk nem mindig volt igazi karácsonyfánk: egyenes bodzaágba fúrtunk be fenyőágakat, és azt díszítettük fel. E körül énekeltük a karácsonyi dalokat, amelyek annyi töltetet tudnak adni, hogy az kitart a következő karácsonyig, bármennyi gond is akad év közben."

A legszomorúbb karácsonya az volt, amikor már családos emberként külföldön zenéltek a Corvina zenekarral, és nem jöhettek haza az ünnepekre. Végigzokogta azt az estét, annyira hiányzott a felesége és a két gyönyörű kislánya. Megfogadta, hogy soha többet nem lesz ilyen. Be is tartotta.

„Most is a családommal ünneplek, a gyerekeimmel, az uno­káim­mal. A feleségemet sajnos hat éve elvesztettük, de mindannyian úgy érezzük, hogy lélekben itt van velünk.”

Szóba került az is, hogyan kezdődött a töretlenül népszerű művész zenei karrierje:

„Egy gitárral, amelyet az apukám hozott haza a hadifogságból, ahol összebarátkozott egy amerikai kiskatonával, ő ajándékozta neki ezt a hangszert. Édesapám nagyon muzikális volt, tangóharmonikázni is tudott. Tőle kaptam kedvet a zenéléshez. A Rengers zenekarral szerepeltünk először a Ki mit tud?-on. Ez a név azonban nem felelt meg az akkori hatalomnak. Az Ifjúsági Magazinban hirdettük meg, hogy új nevet keres a zenekar. Rengeteg levelezőlap jött, rengeteg ötlettel. Sokáig válogattunk, és a Corvina lett a befutó. Ezután évekig sorra nyertük a tácdalfesztiválokat.”

A zenekar szétválása után szólókarrierbe kezdő énekes imázsához hosszú évekig hozzátartozott a jellegzetes göndör frizura.

„Fodrász barátom, Popov Vaszil ötlete volt, hogy daueroljuk be a vállig érő hajamat. Aradszky Laci felesége, Éva pedig megtanította, hogyan kell bánni vele. A dalaim mellett a frizurámat is nagyon szerette a közönség, úgyhogy nem bántam meg ezt a döntést, ahogy azt sem, amikor abbahagytam és visszatértem a sima frizurához. Nagyon népszerű voltam akkoriban, a postás Barkas kisteherautóval hozta a rajongói leveleket. De tudtuk kezelni a népszerűséget: boldog családi életet éltünk a feleségemmel és a lányaimmal. Arra is rájöttem, hogy több lábon kell állni. Egy idő után saját magam kezdtem kiadni a lemezeimet, így senki nem szólhat bele, hogy mikor mi jelenjen meg. Két és fél millió lemezt adtam el ebben a kis országban. Tisztában vagyok a határaimmal és az értékeimmel. Hosszú volt a tanulási folyamat, de jó érzés, hogy nem szorulok rá senkire. Nagyon sok lemezt csinálok, és négy szakmai magazint is szerkesztek.”

Az is érdekelt, minek köszönhető, hogy, mintha megállt volna az idő felette: remek formában és ereje teljében van.

„Rendben van az életem. Fejben dől el minden. Készülök a feladataimra, teljesítem a vállalt kötelezettségeimet, kiszolgálom a rajongótáboromat. Maximalista vagyok, és mindig tele vagyok tervekkel.”

Soltész Rezső jövő áprilisban ünnepli 80. születésnapját, akkor fog megjelenni a Nézd az élet jó oldalát! című lemeze. Jövő karácsonykor pedig egy egész estés előadást visz színpadra az Erkel Színházban, amely a karácsonyi dupla lemez teljes anyagát is bemutatja.