Festőzseni violamániával

Korszakalkotó festőzseni volt Claude Monet. A felkelő nap impressziója című alkotásával indult útjára 1872-ben az impresszionista mozgalom. A napfénytől átitatott, en plein air, azaz a szabad ég alatt megörökített, a XIX. század mindennapjainak szépségét hirdető festmények a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek, fényei, színei, a természet iránti vonzalma, életöröme mély hatással bírnak. Nem csoda, hogy már az első hetekben nálunk is nagy sikert aratott az immerzív kiállítás, amely többek között New Yorkban, Los Angelesben és Londonban is látogatók tízezreit nyűgözte le.

A 2000 négyzetméteres produkcióban egy gigantikus virtuális világ idézi meg Monet szellemét és művészetét. Az első két terem a festő karrierjének kezdetét, technikáját, szín- és fényhasználatát mutatja be fotók és szöveges ismertetők segítségével. Kiderül róla, hogy 1840 novemberében született Párizsban, a műkereskedők negyedében. Már az iskolában telerajzolta a füzeteit, első bevételei karikatúrákból származtak. Tanárai szerencsére hamar felismerték a benne rejlő tehetséget, majd Eugène Boudin vette a szárnyai alá, ekkor minden a színek felfedezéséről szólt; később a párizsi Academic Suisse-ben pallérozódott. Az impresszionizmus útján az 1860-as években, algériai katonai szolgálatából hazaérve indult el.

A XIX. század elején megjelenő fényképészet akarva-akaratlanul is megváltoztatta a festőművészetet. Részben a fotográfia térnyerése következtében döntöttek úgy a festők, hogy a világot nem úgy örökítik meg, ahogyan van, hanem amilyen benyomást, azaz impressziót kelt. Az impresszionizmus elnevezés is ekkor született: a kifejezés a valóság szubjektív látásmódjából ered.

Monet élete második felét az észak-franciaországi Givernyben töltötte, és a környék fáit, virágait, jeleneteit festette meg leghíresebb képein. A bevezető szekció után a festő otthonába léphetünk be, ahol a világ minden pontjáról fogadott látogatókat. Házát a különböző korszakokban született festményeivel díszítette, a bútorokat és a dekorációt is a színek jellemezték. A különleges otthon a második világháború áldozata lett, a műterem ablakai betörtek, a munkák nagy része megrongálódott, de az épületet és az alkotásokat azóta szerencsére restaurálták. Ebben a teremben hatvan festmény reprodukciója látható.

A lakásból Monet kertjébe sétálhatunk ki, ahol a festő kedvenc témái – a halastó, a színes virágok, a japán hidak – jelennek meg. Itt nyer csak igazán értelmet az immerzív jelző, hiszen mi is átsétálhatunk a két fahídon, miközben a háttérben csobog a víz, és csicseregnek a madarak, alattunk halak úszkálnak… Az utolsó teremben Van Gogh- és Monet-mintás na­pozó­ágyakban megpihenve átadhatjuk magunkat a 360 fokos élménynek: Monet karikatúrái és festményei úsznak be a falakra és a földre. Hab a tortán a VR-szem­üveges élmény: Monet festményei filmjelenetekké olvadnak össze, a pipacsmezőktől a kalapos hölgyekig.

A BOK-csarnokban életre kelnek az impresszionista festészet legismertebb művei – többek között a Tavirózsák sorozat, a Szénakazal, a Nyár vége –, fénnyel és színekkel árasztanak el minden négyzetcentimétert, teljesen körülölelik a látogatókat. Nem marad kérdés, miért Monet a világ legnépszerűbb impresszionista festője!