Csodálták és megtűrték

A történet főszereplője, Tóth László (Adrien Brody) hajón megérkezik az Egyesült Államokba. A férfit a holokauszt alatt elválasztották feleségétől, valamint elárvult unokahúgától, így kénytelen volt egyedül elmenekülni. László kezdetben Philadelphiában, unokatestvérénél száll meg, később pedig egy építkezésen vállal nehéz fizikai munkát. A szerencsének köszönhetően egy helyi üzletember, Harrison Lee Van Buren (Guy Pearce) felismeri a tehetségét. Felkarolja őt, és munkát ajánl neki, a mágnás ugyanis egy nagyszabású épületet szeretne felállítani a háza melletti dombon Pennsylvania vidékén. Mindenben szabad kezet ad Lászlónak, sőt, még azt is elintézi, hogy felesége (Felicity Jones) és unokahúga (Raffey Cassidy) elhagyhassa Magyarországot, és letelepedhessen az Egyesült Államokban. Végül elkészül a sajátos, a kivitelezők és a laikusok számára egyaránt meghökkentő épület, ám ahogy az idő telik, az építésznek újabb és újabb gondokkal kell szembenéznie. Szakmai, gazdasági és emberi problémákkal egyaránt. 

A brutalista főszereplője fiktív, pontosabban több valós személyből összegyúrt művész (van benne csipetnyi Breuer Marcell, Moholy-Nagy, Vermes József). Egy befolyásos és megosztó építészeti mozgalom, a brutalizmus kulcsfigurája, aki feltűnő épületei létrehozásához nyers betont és acélt használt, a technikai és funkcionális részleteket építészeti látványelemként használta. 

A filmbeli magyar építész megtestesíti az ideáját egy különösen tehetséges, képzett, művelt, de öntörvényű kivándorlónak, akinek az üldöztetés miatt már nem volt keresnivalója a szülőhelyén. „Mi itt megtűrünk téged” – mondja a mecénása fia, és nem csak a Van Buren-birtokra gondol, hanem az egész országra. A hozzá hasonlók kreativitására szükség van, csak a hozzá hasonlókra nem. 

Adrian Brody kiválasztása a címszerepre nem csupán azért telitalálat, mert anyai ágon maga is magyar származású, hanem elsősorban azért, mert tökéletesen hozza az agyongyötört kelet-európai menekült karakterét – ahogy azt már 2002-ben A zongorista című filmben Oscar-díjat érő alakítással bizonyította. A brutalista építész megformálásáért szintén jelölték a legjobb férfi főszereplő díjára, vitán felül megérdemelten. Számtalan jelenetben pusztán a testbeszédével is tarol a lelkünkben, görnyedt tartásáról a háborút és a holokausztot megjárt emberek szűnni nem akaró rettegése olvasható le. A történet során a felszabadult örömtől a görcsös, fojtogató síráson át egészen a sötét őrületig az érzelmek széles skáláját járja be. 

Érdemes „leleplező” szemmel is nézni a filmet, hiszen Pennsylva­niát Magyarország „alakítja”, a SOTE épületeitől a vidéki kastélyokon át Csepelig. Maroknyi magyar színész is kapott fontos szöveges szerepet, például Mészöly Anna, Vilmányi Benett, Orbán Levente. De A bruta­lista mégis elsősorban, sajnos, a kelet-európai menekültsors miatt a miénk.