Rendkívül ritka Einstein-gyűrűt fedeztek fel magyar kutatók közreműködésével

Ez a ritka jelenség egy közeli és egy távoli galaxis szinte tökéletes átfedésekor figyelhető meg, különlegességét pedig az adja, hogy a Föld kozmikus szomszédságában található – olvasható a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) hétfői közleményében, írja az MTI. Az Einstein-gyűrűk tanulmányozásával a kutatók következtetni tudnak a lencséző galaxis tömegére, beleértve a más módszerekkel nehezen tanulmányozható sötét anyagot is, és ezáltal a Világegyetem fejlődéséről szerezhetnek fontos új ismereteket – írták a beszámolóban.

A Euclid projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatói is részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával.

„A mi szakterületünk a galaxisok kozmikus hálójának statisztikus vizsgálata, a konzorciumon belül közösségi tudományos programok szervezésében is tevékeny részt vállalunk, lehetőséget teremtve további izgalmas felfedezéseknek nemcsak kutatók, hanem önkéntesek által is” – idézte a közlemény Kovács Andrást, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársát, a Euclid Hungary csapatának szakmai koordinátorát.

„Már az első megfigyelésnél észrevettem valamit, de amikor a Euclid további felvételeket készített az adott területről, egy tökéletes Einstein-gyűrű bontakozott ki előttünk. Számomra, aki egész életemben a gravitációs lencsézés iránt érdeklődtem, ez lenyűgöző volt” – magyarázta a kutató.

Becslések szerint körülbelül 100 ezer Einstein-gyűrűt fog találni a Euclid

Az Einstein-gyűrű, amely egy rendkívül ritka jelenség, egy közeli galaxisban rejtőzött. Az NGC 6505 nevű galaxis körülbelül 590 millió fényévre található a Földtől – ami kozmikus léptékben mérve „csupán egy karnyújtásnyira” van – írták.

A gyűrűt nem maga az előtérben lévő galaxis bocsátja ki, hanem egy még távolabbi, fényesebb galaxis fénye alkotja. Ez a név nélküli, korábban még soha nem észlelt háttér galaxis 4,42 milliárd fényévnyire található, és fényét az előtérben lévő galaxis gravitációja torzította el, mielőtt elérte volna a Földet.

Ha az átfedés szinte tökéletes, akkor a távoli háttérgalaxis fénye úgy hajlik meg, hogy egy látványos gyűrűt alkot az előtérben lévő objektum körül. Ezek az Einstein-gyűrűk a kutatók szerint igazi tudományos kincsesbányák. Gravitációs hatásaik tanulmányozása segíthet megérteni az Univerzum tágulását, kimutathatja a láthatatlan sötét anyag és sötét energia hatásait, valamint betekintést nyújthat a háttérben lévő forrásba, amelynek fénye a köztes sötét anyag miatt hajlik meg.

„Nagyon izgalmasnak találom, hogy ezt a gyűrűt egy olyan jól ismert galaxisban fedezték fel, amelyet már 1884-ben azonosítottak” – emelte ki Valeria Pettorino, az ESA Euclid-projektjének tudományos vezetője. „Ez a galaxis már régóta ismert a csillagászok számára. Mégis, ezt a gyűrűt soha nem vették észre korábban. Ez is bizonyítja, milyen hatékony eszköz a Euclid – képes új dolgokat felfedezni még ott is, ahol azt hittük, hogy már mindent ismerünk. Ez a felfedezés rendkívül biztató az Euclid küldetésének jövőjére nézve, és megmutatja a teleszkóp lenyűgöző képességeit” – tette hozzá.

Az Univerzum tágulásának és fejlődésének vizsgálatával a Euclid többet fog elárulni

• a gravitáció szerepéről,
• valamint a sötét energia
• és a sötét anyag természetéről,

mint amit eddig tudtunk. A teleszkóp az égbolt több mint egyharmadát térképezi fel, és akár 10 milliárd fényévre lévő galaxisokat is megfigyel. Becslések szerint körülbelül 100 ezer Einstein-gyűrűt fog találni, de egy ennyire látványos – és ennyire közeli – gyűrű felfedezése nagyon ritka esemény. Eddig kevesebb mint 1000 erős gravitációs lencsét ismertek, és ezek közül is csak nagyon keveset sikerült nagy felbontásban megörökíteni. „A Euclid forradalmasítani fogja ezt a kutatási területet, hiszen olyan adatokkal fog szolgálni, amelyekhez eddig nem volt hozzáférésünk” – mutatott rá Conor O’Riordan, a németországi Max Planck Asztrofizikai Intézet kutatója.

A Euclid 2024. február 14-én kezdte meg az égbolt részletes feltérképezését, és fokozatosan alkotja meg az Univerzum eddigi legátfogóbb 3D térképét.