Ha megjön a rozsomák

Csaknem három esztendő munkája fekszik a Változó vadonban, s költségeit négy ország – Németország, Ausztria, Svédország és Magyarország – fedezte. Egy ilyen film nem olcsó, hisz pár hét alatt leforgatni nem lehet, mint egy játékfilmet, rengeteg időt kell a terepen tölteni. S ahogyan a rendező a Képmás magazinnak adott interjúban mondta:

„Olyan színészekkel dolgozunk, akik szinte sosem jönnek időben. Ha egyáltalán feltűnnek, akkor sem azt csinálják, amit mi szeretnénk.” Így aztán az eredeti koncepció, egy rozsomák (torkosborz)-család életének nyomon követése sem tudott megvalósulni, de a film egyik legizgalmasabb jelenete az lett, amikor egy sarki róka és több dolmányos varjú kerülgeti egymást egy rénszarvastetem körül, hogy aztán egy kósza rozsomák elüldözze a már győztesnek látszó bundást. 

Török Zoltán egyik operatőre is filmjének, s két társával, a svéd Jan Henriksonnal – akivel már a Vad Magyarországban és a Vadlovakban is együtt dolgozott – és a finn Max Kujalával mesterien és igazi természeti emberként kezelik a kamerát. Ennek – és persze a távvezérelt, rejtett kameráknak is – köszönhető, hogy a svéd vadon, az északi erdők, mezők, vizek állataihoz szinte testközelbe kerülünk. A hatást fokozza a német Kolja Erdmann mély átéléssel komponált, lírai zenéje. 

A rengeteg részlet, a számtalan apró felvétel Hargittai László kitűnő vágói munkájának köszönhetően­ sokatmondó, látványos, nagy képekké áll össze egy-egy helyszínről, jellegzetes vidékről. Mindezeket összekötik Török Zoltánnak és családjának felfedezésekben gazdag túrái, vándorlásai a számukra legkedvesebb tájakon. Minden évszak évről évre újabb élményeket tartogat számukra, de a film szól arról is, hogy a klímaváltozás Svédországot is egyre inkább fenyegeti. Ott, ahol még tíz évvel ezelőtt minden évben befagyott a Balti-tenger, ma a tél közepén is hullámok nyaldossák a partot, s nem egy helyen elképesztő méreteket ölt az erdőirtás, menekül a jávorszarvas meg a rénszarvas, elveszítik megélhetésüket tanyáikon a számi (lapp) állattartók. 

A hazánknál csaknem ötször nagyobb, 450 ezer négyzetkilométer területű Svédországot – melyben Török Zoltán, mint a magyarországi mozibemutató után nyilatkozta, a legjobban a tágasságot szereti – alig több mint tíz és fél millióan lakják. Hetven százalékát erdő borítja, s még ma is a világ egyik legtisztább, legjobb levegőjű vidéke. A kapzsiság és bizonyos körök szűklátókörűsége, a rosszul felfogott gazdasági érdekek azonban mindezt tönkretehetik. Az idilli képek és a tarra vágott erdők, a szennyeződő vizek kontrasztja erre figyelmeztet. A film címe változásról és nem pusztulásról szól, de érezhetjük, hogy egy pusztító erő ott leselkedik az Isten adta svéd vadon fölött is.