Jelenetek egy házasságból

Nagy bátorságra vall, ha egy színészházaspár vállalkozik arra, hogy a saját életük színét és fonákját is kiteszi a színpadra. Az „élve boncolást” csak stabil kapcsolat bírja ki. Az idő igazolta, hogy az övék az. Kibírta a formabontó színházi duettet is, amelyben kapcsolatuk igaz története összmű­vészeti produkcióként, élő zenével és tánccal, kendőzetlen őszinteséggel és sok humorral mesél nekünk róluk. Na, meg rólunk is, hiszen a színpadi jelenetek némelyike játszódhatna a saját nappalinkban vagy hálószobánkban. A valóság és a fikció keserédes keveréke szórakoztató, ironikus és gyakran fájdalmas helyzetekkel tűzdelt játék, amelynek történetei egyediek, mégis mindenki számára ismerősek. Szabó Győző szájából meggyőzően hangzik a visszaemlékezés a kezdetekre: „Találkozom egy lánnyal, születik egy kisfiunk és együtt bejárjuk a világot. Ez három éve történt, azóta nincs esküvő.” 

Aztán lett. Meg még egy kisfiú és egy kutya is. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy pár évig nem játszották ezt az előadást. Megszületett második gyermekük, 2021-ben pedig 18 év együttlét után összeházasodtak. Szakmai és magánéletük is tovább mélyült, érett, a Loveshake pedig ezekre a változásokra reagálva folytatódik. Az egyszerre vicces és szívszorító előadást annak is érdemes újra megnéznie, aki már látta. Ez a darab ugyanis úgy tud romantikus és valósághű lenni, hogy egy percig sem giccses. Sokatmondó a próza, jó a zene, lenyűgöző a tánc, ami Rezes Judit előéletét tekintve – balettművészként végzett a színi tanulmányai előtt – ugyan nem meglepő, ám annál szemet gyönyörködtetőbb. 

A jeleneteket elnézve akár igaz is lehet, hogy a „férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek” – idéznek dr. John Gray párkapcsolati könyvéből –, de ez mit sem változtat a tényen, hogy a pároknak bizony össze kell csiszolódniuk, ha itt, a Földön boldogan akarnak élni. Meg szeretniük kell egymást akkor is, ha ez nem mindig könnyű. A Loveshake nem a „meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt” és a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” érzését kínálja. Inkább arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolatért folyamatosan tenni kell. 

A formabontó darab személyes érintettséggel, őszintén és kendőzetlenül mesél. Kerüli azonban a dokumentarista realitást, így a valóság és fikció humort sem nélkülöző keveréke jelenik meg a színpadon. 

Nincs új a nap alatt! Igaz, hogy a feldolgozott történetek eredetiek és egyediek, ugyanakkor mindenki számára ismerősek lehetnek. A két Jászai Mari-díjas színész pedig zseniálisan játszik: együtt, egymással, egymásért. „Van olyan, amikor udvarolok és kápráztatok" – mondja Győző. „Nekem ő nagyon távolinak tűnt. Mással is táncoltam” – vallja be Judit. Az igazság pedig Mark Twainnél lehet: „Ha az igazat mondod, nem kell emlékezned semmire.” Erre a darabra viszont biztos, hogy emlékezni fog az, aki megnézi.