Karcolatok popdalbetétekkel

A főleg paródiáiról, csipkelődő humorú, helyenként gúnyos hangvételű írásairól ismert magyar író Tanár úr kérem című novellagyűjteményében sok rövid történetet mesél el az olykor kihívásokkal, megpróbáltatásokkal telt, de visszatekintve minduntalan megszépülő diákéletről. Karinthy kora óta az iskola, a tananyag, a tanulók és az oktatók sokat változtak, mégis, a téma rejt magában olyan helyzeteket, tapasztalatokat, megéléseket, amelyek mindannyiunk számára ismerősek. A karcolatfüzet élvezetes, humoros írásai a mai fiatalok körében kevésbé ismertek, népszerűek. Ám a benne foglalt gondolatok – az életen át elkísérő iskolás élmények és a közösségbe tartozás fontossága – örök érvényűek. 

A film története úgy kezdődött, hogy a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete 2016-ban szilveszteri gálaműsorára készülődött. Horváth Zoltán alapító az egyesület 9–12 évesekből álló gyermekcsoportját is szerette volna színpadra állítani. Akkor vette elő Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című novelláskötetét. Az egyes fejezetekből kiragadott részletekből írt egy egységes történetet, és megrendezett egy húszperces diákelőadást. A dramaturgiának megfelelően popdal­rész­le­tekkel tette humorosabbá, befogadhatóbbá a szépirodalmi művet. A közönség állva tapsolta a jól sikerült, frappáns műsort. 

A zenés humoreszk műfajú produkció megálmodója úgy vélte, a téma még sokakat érdekelhet, ezért a korábbiból egy egész estés előadást kerekített. Még több Karinthy-novellát fűzött össze, helyenként rövidített, néhány szövegrészletet kiemelt az eredeti környezetéből. Láthatók-hallhatók részletek többek között az alábbi fejezetekből: Elkéstem, A jó tanuló felel, Magyarázom a bizonyítványom, Magyardolgozat, Röhög az egész osztály. Ezekből az életképekből áll össze az egységes történet, egy hetvenperces előadás, amely a diákélet teljességét adja vissza. 

Az adott dramaturgiai részhez kapcsolódóan hetven popzenei dalrészlet hangzik el mindössze egy-egy sor éneklésével, amelyek további humorforrást jelentenek az adott szituációban. Hallhatók Azahriah-, DESH-, Bagossy Brothers Company-zeneszámrészletek, és felcsendülnek klasszikus Omega-, Illés-, EDDA-, Zalatnay Sarolta-, Máté Péter- és Bikini-slágerek is. Ki ne gondolt még arra a tanórán, hogy „Hol jár az eszem, csak a csengőt figyelem”, vagy feleltetés előtt: „Meghalok, hogyha rám nézel”. 

A témaválasztás azért is szerencsés, mert a diákok át tudják élni, tökéletesen bele tudnak helyezkedni az eljátszott élethelyzetbe, miközben mégis egy sajátos karaktert alakítanak. A darabban szinte azonos nagyságú szerep jutott minden színészpalántának. Már a harmadik gyermekcsoport adja elő a produkciót. Sőt, a téma könnyedsége, előbbi erényei miatt ez az, amivel először színpadra állnak. 

A fiatalok összefogásával, önerőből 1998-ban alakult egyesületnek a Nemzeti Tehetség Program keretében nemrégiben lehetősége adódott egy olyan pár perces rövidfilmforgatásra, amely a próbákba nyújt betekintést. Horváth Zoltán, aki 2013 óta tart színjátszó szakkört gyerekeknek, úgy gondolta, megéri az általuk játszott teljes produkciót filmre vinni, hogy azt még többen láthassák. 

A szereplők magját az egyesület gyermekszínjátszó csoportjának tagjai adták, de a rendező meghallgatást is tartott. A forgatás három héten át, napi nyolc órában zajlott Hanula Gábor operatőr közreműködésével. Javarészt önerőből és lelkesedésből valósult meg a film. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői színháztermét rendezték be osztályteremnek, a berendezéseket a Szent Imre Általános Iskolától kapták. Az egyik főszereplő, Géczi András és a rendező végezte a vágási és utószinkron-munkálatokat egy ideiglenesen felállított stúdióban. A filmet 2024 decemberében a városi moziban mutatták be. 

A témához illően, Kovács Máté által készített krétarajzra emlékeztető animációs betétek jelzik az alcímeket, így követhetjük, melyik Karinthy-novellából látunk részleteket. A színházi előadásban szereplő hetven popdalrészletet ugyanennyi ének nélküli zeneszámmal egészítették ki, mellette felhangzanak más, jól ismert szignálok, sőt, harminc szólás és közmondás is a nézői élmény további fokozása érdekében. 

A közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a produkciót. S a gyerekek számára, akik szerepelnek benne, büszkeséget, jó tapasztalatot, élményt jelentett. Meglehet, valakit ez indít el a színházi vagy filmes pályán, mert a film elsődleges célja a tehetségkutatás és gondozás – véli a kezdeményező természetű író, rendező. A háromgyermekes családapa, a MATE gazdálkodási és menedzsment szakának vezetője 1999-ben írta az első rockoperáját Lencsés Balázs zeneszerzővel, és azóta foglalkozik zenés színházzal. 

Az ő tollából való a film Rajtkő főcímdalának szövege (zeneszerző: Tömpe Gábor), amit a gyerekek egymásba kapaszkodva, teljes beleéléssel együtt énekelnek. Benne igyekezett megfogalmazni, amiről számára a Karinthy-novellák szólnak: a diákévek minden apróbb örömét igyekezzünk megélni. A feladatteljesítés mellett sok ilyen perc adatik meg nekünk a diákéletben, úgy a munkánkban, a mindennapi rutinfeladataink során is. Évek múltán ezekre fogunk emlékezni. 

A mondanivalóját tekintve a fő célcsoport a tíz év feletti tanulók, de örök érvényű témája miatt mind­annyiunknak szól. A rendező szeretné oktatási intézményekben is bemutatni a Tanár bá', kérem című filmet, országszerte és határon túl egyaránt. Mozikba nem kerül, de zártkörű vetítés formájában örömmel viszi el az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák mellett akár könyvtárakba, különféle klubokba, bárhová, ahol egy közösségnek jó élményt adhat a közös filmnézés.