Madonna hatása a maffiára

Woody Allen neve szorosan összefonódik a filmművészettel, hiszen olyan klasszikusokat alkotott, mint az Annie Hall vagy a Manhattan. Az idén 89. évében járó, korábban rendkívül termékeny amerikai alkotó egy ideje felhagyott a filmkészítéssel, úgyhogy rajongótáborát feldobta a hír: a Covid-járvány bezárkózása idején színdarabot írt. A Brooklyni mese gengsztersztorija az 1930-as évek Amerikájában játszódik, a Woodyra jellemző emberismerettel, sajátos humorral és abszurditásokkal mutatja be az emberi természet árnyalatait. 

Az igazi, vérbő komédia cselekménye egy lopott Raffaello-festmény körül forog, ami az egyik maffiafőnök, Sal (Mészáros Máté) birtokába kerül. A gengszter és kiterjedt családja, környezete életét váratlanul felforgatja a műkincs puszta közelsége. Az előadás kifigurázza a gengsztersztereotípiákat annak tükrében (is), ahogyan a művészet ereje hat rájuk. Ki hinné, hogy létezik a legfőbb maffiózónál is nagyobb úr?! Az egyre jobban gabalyodó szálakat a szerelem természetesen még jobban összekuszálja, szembemenve a szicíliai származású, Brooklynban (New York legnépesebb kerületében) élő Nagy Család érdekeinek. 

Mészáros Máté remekül hozza a nem túl éles eszű maffiafőnököt, aki mindent és mindenkit a fennhatósága alá szeretne vonni. Elgondolkodtató, hogy miközben azt hiszi, mindenkinek a legjobbat teszi, csupa elégedetlen ember él körülötte. Elvágyódnak az általa teremtett világból, mert mindenkit fojtogatni kezd ez a szemétdomb. 

A családban a feleség, Terry „szellemül át” elsőként a Raffaello-festménytől, a Madonnától és kisded gyermekétől, s tesz magáévá gyanúsan hirtelen egy teljesen másféle életstílust, jelezve, hogy ő már máshol tart, mint korlátolt férje. Járó Zsuzsa kihozza a maximumot a helyzetkomikumból. A maffiózó nehezen viseli, hogy az általa szeretett és „tulajdonolt” nő az övétől eltérő igényekkel rendelkezik, esetleg önálló gondolata, akarata is van. Sal világába ez nemigen fér bele, és állandó konfliktusforrást jelent. Ahogy a többi szereplő (két lánya, két vőjelöltje, munkatársa/jobbkeze, családi barátnőjük stb.) kölcsönhatásaiból is rengeteg bonyodalom, értetlenség és komikus feszültség bontakozik ki. 

Lippy Resnick, az orgazda figuráját Schruff Milán formálja meg. Amellett, hogy ő hozta el a mindent felforgató változást a család életébe, ő a mesélő is, aki keretbe foglalja a történetet. 

A produkció különlegessége, hogy premierjét Budapesten tartották: a világon először a magyar közönség láthatta a Belvárosi Színházban. Szabó Máté rendezését és tökéletes színészválasztásait briliánsan egészíti ki Khell Csörsz remek díszlete és Szakács Györgyi szemet gyönyörködtető jelmeztengere, a nők ruhakölteményei tökéletesen hozzák a harmincas évek sikkjét. A dzsesszbárok fénykorában játszódó sztorihoz telitalálat az élő zene, melyet a The Brooklyn Trio biztosít (Oláh Péter – nagybőgő, Dennert Árpád/Mester Dániel – klarinét, Oláh Dezső/Egri János Jr. – zongora). 

Egy sokszereplős, több szálon futó, kusza cselekménnyel ellátott komédiát látunk a színpadon egy letűntnek hitt, de mára újjászülető korból. Az időutazás így tökéletes!