Ég és föld találkozása

Réges-régen egy aranyalmát termő fa körül esett meg e mese. A tündérszép leány és a boldogságot kereső királyfi arról álmodik, hogy egymásra talál. Ám furmányos boszorkány és cseles ördögök képében útjukat állja az irigység és a bosszúvágy… Jól ismerjük az örök történetet. A Csongor és Tünde, a minden akadályt legyőző szerelem meséje – ami szól a bátorságról, a bajtársiasságról, de legfőképp a boldogságkeresésről – most friss formában, egész estés animációs filmként kel új életre a mozi­vásznon. 

A családoknak szóló mesefilmet Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila – akit leginkább a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi alkotójaként ismerhetünk – eredeti figuratervei alapján, a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Cinemon Entertainment bújtatta modern köntösbe. A magyar animáció emblematikus alakja még életében lelkesen próbálta mozgókép formába önteni az időtlen történetet, csodálatos képes forgatókönyvet alkotott hozzá. Ám a feldolgozás a '70-es években akadályokba ütközött, az ötlet a fiókban maradt. 

A leporolt kulturális értékmegőrző, hiánypótló produkció kivitelezésén 150 fős stáb dolgozott, három éven át. A munkát Dargay özvegye és hajdani alkotótársa, Henrik Irén segítette, hogy a neves filmrendező és képregényrajzoló szellemiségéhez hűen varázsolják a mozivászonra a magyar mesevilág elmaradhatatlan karakterekkel, népmesei motívumokkal, izgalmas kalandokkal, próbatétekkel teli örök klasszikusát. A hagyományos kétdimenziós technológiával készült rajzfilm Temple Réka producer vezetésével készült, rendezője Máli Csaba és Pálfi Zsolt, a forgatókönyvet Balassa Krisztián jegyzi. 
Vörösmarty gazdag szimbolikájú mesterművéhez méltó mese követi az eredeti drámai történetszálat, hangulatát hűen visszaadja, azonban néhol finomít rajta, ezáltal igyekszik a fiatalság számára befogadhatóvá tenni. Kimaradtak olyan részletek, amikor az ördögfiókák megeszik Mirigy lányát, vagy amikor a hármas út találkozásánál Tünde a levágott kisujját hátrahagyja Csongor nyomra­ve­ze­tése érdekében. 

Speier Dávid a dialógusokat csengő rímekbe öntötte, közéjük néhol megmosolyogtató, de mindenképpen figyelemfrissítő szóvicceket tűzdelt. A modern kor irodalmi és vizuális elvárásaihoz egyaránt igazodó történet képi világában kettősség él: alapvetően népmesei szabású, klasszikus Dargay-karakterekkel, de a mai animációs filmek jellemvonásait is magán viseli, például a királyi palota egyértelműen a Disney-világból való. A látványvilág a felnőttekhez is szól, miközben kedves részleteivel eljut a gyermeki szívekig.