Rejtőzködő kincsek nyomában

A Szajna az egyetlen folyó a világon, amely két könyvespolc között hömpölyög – tartja a mondás, arra utalva, hogy a folyót határoló két rakparton évszázadok óta könyvárusok kínálják portékái­kat, használt, antikvár köteteket és nyomatokat árusítanak az arra járóknak. Nem véletlen, hogy Tihanyi Lajos (1885–1938) Pont Saint Michel című festményének előterében hangsúlyosan ez a motívum szerepel. A hallássérült fes­tő­gé­niusz­ egészen fiatalon megjárta Nagybányát, majd eljutott Párizsba is, és a francia fővárosban töltött hónapok óriási hatással voltak rá. Kinyílt előtte a világ, innentől Paul Gauguin, Paul Cezanne és Henri Matisse voltak a példaképei. 

Különösen az elmúlt évtizedben Tihanyi Lajos képei iránt nagy lett a kereslet szerte a világon. Az említett, 1908-ban készült olajfestménye 2021-ben a Virág Judit Galéria árverésén 220 millióért cserélt gazdát (ez akkor a magyar aukciók történetének harmadik legerősebb eredményének számított), aztán két év múlva a Tájkép Margit híddal egészen 130 millió forintig menetelt. Ez utóbbi érdekessége, hogy több mint százévnyi lappangás után került elő: egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a mo­nog­rá­fiák­ban csak utalásszerűen szerepelt.

A galéria közelgő tavaszi árverésének egyik várva várt tétele Tihanyi 1908-ban született, Nagybányai piac című festménye lesz (kikiáltási ára 70 millió forint), amelyet majdnem száz éven keresztül eltűntnek hittek. A lappangó mű másfél évtizede bukkant fel egy kiállításon, és azóta a magyar modernizmus egyik gyöngyszemeként tartják számon. A 23 éves festő Párizsból a nagybányai művészvilágba visszatérve festette meg ezt a képét, amely – a rá jellemző humorral – akkor ábrázolja a piacot, amikor épp nincs piac. 

A rálátásos, vad színekkel megfestett kép kompozíciója merész, színei a nagy francia fauve mestereket idézik. A Fauves, azaz Vadak festőcsoport az 1905-ös párizsi III. Őszi Szalonon mutatkozott be, a Henri Matisse köré csoportosuló művészek többek között az erőteljes színek használatát képviselték. 

∗

A francia festői kultúra és divat első számú hazai „importőre” Vaszary János (1867–1939) volt, aki festményeivel, írásaival és oktatói munkásságával fél évszázadon át hirdette a gall ízlés és művészet megkérdőjelezhetetlen vezető szerepét. Utazásai során, de mindenekelőtt Párizsban szívta magába a minden újra figyelő, a legfrissebb kísérletek iránt is nyitott alkotói attitűdjét, ott született meg a magyar festészet „kíváncsi embere” – jellemezte egyik könyvében Molnos Péter művészettörténész.

Szóval nem véletlen, hogy Vaszary színektől lüktető festményei napjainkban rendkívül keresettek világszerte. A Virág Judit Galéria 2022. téli aukcióján Alassiói strand című festménye 165 millió forintért kelt el, míg a San Remo című alkotás korábban 150 millió forintért talált új gazdára. 

A tavaszi aukció egyik szenzációja a Mezei virágok című kép. Vaszary élete utolsó szakában az életöröm festője lett, gyönyörű tatai kertjében elsősorban a természet és a nők szépségét idézte meg alkotásaiban. A most kalapács alá kerülő, az 1930-as években festett csendélet egy kirobbanóan vidám alkotás, amelyet a leheletfinoman felhordott színek, a ragyogó kompozíció és a virtuóz formák tesznek különlegessé. 

A festmény múltjának érdekessége, hogy anno egy ünnepelt amerikai drámaíró vásárolja meg, és több mint hatvan éven keresztül volt Irwin Shaw és fia, Adam tulajdonában. Történt ugyanis, hogy az Amerikai história és az Oroszlánkölykök szerzője, több világhírű film (például A vádlott közbeszól) forgatókönyvírója 1964 decemberében betért a zürichi Semiha Huber galériába, ahol éppen Vaszary János műveit állították ki. Shaw-nak megtetszett a derűt sugárzó csendélet, értékét pedig növelte a szemében, hogy egy híres magyar festő alkotta meg – merthogy az író magyar származású feleségének akart kedveskedni az ajándékkal. Marianne Edwards édesapja a magyar származású némafilmsztár, Snitz Edwards volt, aki maga is sokra vitte Hollywoodban. 

A Vaszary-festmény azóta is a család tulajdonában volt, csak most vette fel a kapcsolatot a galériával Adam Shaw, Irwin fia. Az alkotás licitje 40 millió forintos kikiáltási árról indul majd. 

∗

Érzéki játék egy dekadens világban, hömpölygő jelenetek, szimbólumok sokasága, vibráló mozgalmasság, részletgazdagság, összetéveszthetetlen stílus, csapongó fantázia jellemzik gróf Batthyány Gyula (1887–1959) festői nyelvezetét. Bár arisztokrata származása decens távolságtartásra predesztinálhatta volna, ő mégis az egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja volt a harmincas évek Budapestjének, valóságos „celeb művész”. A szépség, az erotika és a modern nőiesség szakértője, akit 1922-ben a Színházi Élet magazin közönségszavazásán „Budapest legszebb férfijává” választották! 

Batthyány előszeretettel tartott görbe tükröt a hazai arisztokrácia tagjai elé, azonban a tavaszi aukción a biblia témájú, Bábel című festménye szerepel. A Bábel tornyát ábrázoló, roppant részletgazdag alkotáson szövetszerűen forrnak össze a meseszerű jelenetek. A művet valamikor az 1920-as évek második felében készítette a művész, és a Pesti Napló Képes mellékletében jelent meg 1929. március 3-án. A kép eddig lappangott, hosszú idő után most először kerül közönség elé és aukcióra; a kikiáltási ára 24 millió forint.