Elindult a 12. Boldogasszony zarándokvonat Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra

A csíksomlyói búcsú története

A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány arcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A templomot a törökök 1661-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Bogos Ernő tervei alapján készült.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűlnek össze, az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. Az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai (búcsús közösségei) is gyalog teszik meg, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján jönnek.