Filmes nyelven beszélnek

Eredetileg az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre készült a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium diákjának alkotása, ahol a mozgóképkultúra kategóriá­ban az összetett versengésben a 14. helyen végzett – maga a film a negyedik legjobb lett. A fiú édesapja szorgalmazta, hogy a Con­nectionst nevezzék be különböző nemzetközi fesztiválokra. 
Az olasz meghívás érkezett legelőször. Kettesben utaztak ki a Nápoly melletti, IMDb-kvalifikált Robinson Film Awards nemzetközi filmfesztiválra, ahol Domonkos elnyerte az április havi és az éves Best First-Time Filmmaker (Legjobb elsőfilmes) elismerést is. A kettős győzelem után a díjátadón a 18 éves gimnazista a legfiatalabb versenyzőként állhatott színpadra, és író-rendező-főszereplőként (édesapja állt a kamera mögött) angol nyelven mutathatta be alkotását a nemzetközi közönség előtt: „A személyes hangvételű rövidfilm egy kamasz optikáján keresztül dolgozza fel a gyermek-szülő viszony kihívásait.­ A gyászoló fiú – miközben egy régi vidéki nyaralóban tölt egy kis időt – elgondolkozik azokon a pillanatokon, amelyeket nem tudott megosztani édesapjával, eltévedve az élet állandó rohanásában. A kopott falak között elmulasztott összejöveteleken, kimondatlan szavakon halad át, felidézi azt a távolságot, amelyet az állandó halogatás miatt soha nem hidaltak át múltjukban. Gondolataival egyedül maradva egy fájdalmas felismerésre jut: már késő újraírni történetüket.” 

Az olaszországi díjak után az alkotás májusban Budapesten első helyezést ért el az Országos Diákfilm Fesztiválon. Bekerült a németországi Euroshorts Film Festival versenyprogramjába, május végén a dortmundi Roxy moziban vetítették. Júniusban pedig díjazták a Connectionst a Los Angeles-i Seven Continents Awards nemzetközi vörös szőnyeges filmfesztiválon, ahol független és professzionális, magas és nulla költségvetésű projekteket egyaránt keresnek, minden műfajból és minden országból, de különösen azokból, amelyek hagyományosan alulreprezentáltak a globális filmiparban. 

Domonkos elárulta, hogy korábban unokatestvérével horrorfilmeket forgattak telefonnal a pécsi családi találkozók idején. (Ugye, nem lepődik meg, kedves olvasó, hogy az akkor mindössze 13 éves Ábel egyik telefonos kisfilmjével Cannes-ban díjat nyert?!) Ez az élmény is formálta Domonkos filmes érdeklődését, aki a gimnáziumban az elmúlt két évben médiaismeretet, rajzolást és mozgóképkultúrát tanult, finomítva kreatív készségeit. 

Minden tüke fenomén 

A fiatalember sikerei mögött nemcsak a klasszikus szülői támogatás áll, hanem egy gazdag filmes életmű, amelyet édesapja nem a hagyományos utakat járva épített fel. Dr. Százados Miklós az első alkotását még pécsi orvostanhallgatóként forgatta: „1992-ban éppen a Terminátor 2 volt az aktuális sikerfilm, és úgy gondoltam, hogy a 3. részt, egyfajta akciófilmes paródiát elkészítem a barátaimmal. A kölcsönbe kapott videókamerával felvett alkotásban egymást gyilkolásztuk és kergettük, ketchupot és hintőport szórva magunkra.” Az egyetemi bemutatón 300 medikus tapsolt nekik. Ez a pillanat elindított valamit, miközben végzett orvosként egészségügyi ismeretterjesztő kiadványokat írt fia­taloknak, majd termékmenedzserként gyógyszermarketinggel fog­­lalkozott. 

Nehezen élte meg harmincévesen, hogy a munkája miatt el kell szakadnia Pécstől. Mindig ott munkált benne az az érzés, hogy vissza kell adnia a városnak abból a sok jóból, amit ott kapott. Így született meg A tüke fenomén című film gondolata; a tüke szó tősgyökeres pécsit jelent. „Az Európa Kulturális Fővárosa cím évében, 2010-ben készült, és azt a kérdést jártam körül tréfásan és szándékoltan túlzó módon, hogy vajon létezik-e valamilyen tükekülönlegesség. A filmben 24 ismert és kevésbé ismert pécsi – a zenész Lovasi Andrástól a színész Kamarás Ivánon át az úszó Jakabos Zsuzsáig – egyetlen »hazugságra« épít: hogy a pécsiek kivételesebbek, mint bárki más.” Az ironikus, szellemes alkotás egy fillér támogatás nélkül készült, mégis kreatív dokumentumfilm kategóriában megnyerte az 57. Országos Függetlenfilm Fesztivált. 

Világelső kultúr sci-fi 

A Lámpagyújtogatók 2015-ből ugyancsak ízig-vérig egyedi produktum, ahogy Miklós fogalmaz: a világ első kultúr sci-fije! Az alapötlet szerint nemrégiben rádiójelek érkeztek az Androméda-ködből – válaszul pedig Miklós rendezésében 42 ismert és elismert honfitársunk fogalmazta meg mintegy két órában azokat a mindenki számára fontos vezérgondolatokat, amelyek mentén mi, emberek az életünket éljük és megéljük. A Lámpagyújtogatók tulajdonképpen mélyinterjú­füzér, a realitás és a fikció határán egyensúlyozó filmszerű kerettörténettel. Olyan hírességek szólalnak meg, mint Almár Iván csillagász, Erdei Zsolt ökölvívó, Berg Judit író, Besenyei Péter műrepülő versenyző, Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakozó és számos énekes, zenész, például Fejes Tamás, Fluor Tomi, Harcsa Veronika, Illényi Katica, Kiss Tibor, Kovácsovics Fruzsina, Kozma Orsi. „A Lámpagyújtogatók elkészítését sem támogatta cégszerűen senki, alkotótársaimmal áldozatot hoztunk és a saját zsebünkbe nyúltunk, illetve az emberi jóindulat volt az, ami még segített. A premierjét a Föld napjára időzítettük, és több moziban ugyanabban az időpontban »lőtték fel«, azaz vetítették le.” 

Apropó, Kozma Orsi! Az énekesnő első szólókoncertjén Miklós egy kis fényképezőgéppel lehetőséget kapott arra, hogy fotózzon a színpadon és a környékén – merthogy a filmen kívül a fotózás és a versírás is izgatja a művészvénával megáldott férfit, első verseskötete tavaly jelent meg A bennem búvó flow címmel. „Az elkészült képeket megmozgattam egy vágóprogrammal, így egy videóklipszerűség alakult ki belőle. Legnagyobb meglepetésemre ez annyira tetszik nekik, hogy felkértek, forgassunk hozzá még egy-két dolgot, és csináljunk belőle egy rendes klipet. Néhány barátommal és kis kézi kamerák segítségével megcsináltuk, ez lett Orsi első, zenetévék által is játszott klipje a Holnap című dalhoz. Az internet közelebb hozta az amúgy átjárhatatlannak tűnő távolságokat, így készíthettem aztán kisfilmeket Ákosnak, Dope­mannek, vagy a Kiscsillag zenekarnak is. A Tankcsapdával egy vi­deóklip-pályázat révén kerültem kapcsolatba 2011 márciusában, ötszáz jelentkező közül rám esett a választás.” 

Miklós legutolsó filmje, A kilépő 2022-ben felkerült a Netflixre is, a sodró lendületű alkotás cselekménye telefonbeszélgetéseken keresztül épül fel a néző előtt. Érdekességként említi, hogy „a film zenei hangulatát a Tankcsapda Nincsenek szavak dala ihlette, aminek témája annyira passzol a tematikájához, hogy a zenekar egy együttműködés keretében a számhoz készült klipben fel is használta a Kilépő jeleneteit és helyszíneit”. A film számos nemzetközi és hazai díjat nyert, többek közt a legjobb külföldi film lett a Vegas Movie Awardson, Vilniusban az Iconic Images Filmfesztiválon a legjobb horror/thrillernek választották, a Bujtor István Filmfesztiválon pedig az utómunkáért kapott különdíjat. A film alkotói fontos üzenetnek tartják, hogy nemzetközi szinten is sikeres filmprodukciók születhetnek óriási költségvetés nélkül, ha a készítőkben megvan a lelkesedés, elszántság és a szakma iránti alázat. 

Nincs nyomás! 

Százados Miklós többször hangsúlyozta, hogy nem akarta fia filmes útját kijelölni – „csak” segített, ahol tudott. Domonkos is megerő­sí­tette: „Nem volt nyomás rajtam, inkább olyasfajta érzés dolgozott bennem, hogy én is szeretném megmutatni magam. És jó, hogy ebben éppen apa segíthetett.” 

Domonkos már Nápolyban belekezdett következő filmjének forgatásába, amely szintén a családi kapcsolatok témáját dolgozza fel. Olyan személyes történeteket szeretne mesélni nekünk a film nyelvén, amelyek mély érzelmi rétegeket érintenek.