Kölcsönadják a londoni British Museumnak a híres bayeux-i kárpitot

Az ezeréves bayeux-i kárpit, az egyedülálló műalkotás, amely mind Franciaország, mind Anglia történelméhez kapcsolódik, közel egy éven át lesz látható Londonban. Cserébe Nagy-Britannia ad kölcsön a gyűjteményeiből származó mintegy száz középkori műkincset, amelyeket ugyanebben az időszakban a caeni és a roueni múzeumban állítanak ki – írta az Ouest-France.

A francia elnök röviddel az elutazása előtt tette a bejelentést a két újságnak. „A kölcsönzött műtárgyak jelképes és egyedülálló jellegénél, valamint felbecsülhetetlen értékénél fogva ez a példa nélküli csere a két országunk közötti kulturális kapcsolat és közöttünk lévő bizalom újjáélesztésének a szándékát jelzi” – mondta Macron.

– hangsúlyozta Macron, aki ragaszkodott hozzá, hogy a párizsi Louvre helyett Normandiában állítsák ki a brit műkincseket.

Macron először 2019-ben, Theresa May akkori brit kormányfővel tartott utolsó találkozóján vetette fel először a bayeux-i kárpit kikölcsönzését Angliának, a javaslatot akkor hevesen bírálták.

Ezer évnyi történet, a bayeux-i kárpit 

A bayeux-i falikárpit egy kb. 70 méter hosszú és 50 cm széles hímzett vászon, amely a hastingsi csata és az azt megelőző események – Anglia normannok általi meghódítása – történetét ábrázolja. 

A műalkotást 1983 óta őrző bayeux-i múzeumban az ősztől korszerűsítési munkákat végeznek. A munkálatok miatt az ezeréves kárpitot két évre – szeptember 1-től – el kell távolítani a kiállítóteremből, a múzeumtól néhány száz méternyire tárolják majd, amíg megszervezik a szállítását.

A vásznat feltekerve egy ládába helyezik, amelyet két további ládába zárnak. Teherautón, majd vonaton szállítják, a La Manche-alagúton át. Ez az első – és feltehetően az egyetlen – alkalom, hogy a műkincs elhagyja a francia földet.

„Ez rendkívüli és valóban ezerévente egyszeri gesztus” – mondta Macron a lapoknak. „Nem gondolom, hogy a munkák végeztével még egyszer a falikárpit utaztatásáról döntenénk. (.) Ez ezeréves premier. Úgy gondolom, hogy Normandia fénye és történelme szempontjából rendkívüli pillanat” – mondta az államfő, aki a British Museum-beli kiállítás bezárása és a bayeux-i múzeum újranyitása után a látogatók tartós és nagyszámú áradatára számít a normandiai múzeumban.

A lewisi vagy uigi sakkfigurák a XII. században készültek, 1831-ben bukkantak rájuk egy homokparton a készítésük idején Norvégia uralta Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis-sziget nyugati partján, az Uig-öbölben. Egyike a korból fennmaradt néhány teljes sakk-készletnek. A figurák nagyobb részét a British Musemban, kisebb részét az edinburghi Royal Museumban állították ki. A Battersea-pajzs – a leghíresebb kelta pajzs –, amelyet az azonos nevű városnál találtak a Temzében, az i.e. 350-50 körül készült bronzból, vörös üveggel díszítve, és a londoni British Museumban látható.