A Forma–1 népszerűsítésére készült, F1 című film igazi nyári kasszasiker.
Fotó: NurPhoto via AFP
Végy egy forrófejű újoncot, egy nagy öreget, adj hozzá némi intrikát, szerelmi szálat, és máris kész a sportfilmek receptje. A Forma–1 népszerűsítésére készült, F1 című film pontosan így jár el, ezért minden hibája ellenére igazi nyári kasszasiker.
A sportfilmek mindig kedvelt darabok voltak Hollywood palettáján, az 1976-os Rocky óta pedig pontos formula áll rendelkezésre, hogyan kell egy sikeres darabot előállítani. A nézőszámok bizonyítják, hogy az F1 határozottan nem az a sportfilm, ami ezt elrontaná. A Brad Pitt főszereplésével készült mozi világszerte több mint 88 millió dolláros bevételt hozott a nyitó hétvégén, bőven túlszárnyalva az előzetes becsléseket. Az Apple stúdiónak szüksége is lesz a kasszasikerre, ha be akarja hozni a filmre költött több mint 500 millió dollárt, amivel az F1 a valaha volt egyik legdrágább mozi.
A készítői gárda mindent meg is tesz a sikerért. Pitt mellett a főbb szerepekben Javier Bardem, Damson Idris és Kerry Condon játszanak, akiket a Top Gun: Maverick mögött álló csapat visz sikerre. Joseph Kosinski korábbi munkái bizonyították, hogy pontosan tudja, mi kell a látványos akciófilmhez. A Top Gunban F18-as repülőkbe ültette a nézőket, most formaautókba rakott kamerákkal mutatja meg a közvetítésekben elképzelhetetlen szögekből a versenyeket.
Pitt és Damson maguk ültek Formula–2-es autókban és vezettek háromszázzal, miközben 24-30 kamera vette őket a valódi edzések utáni 10-15 perces időablakban.
Claudio Miranda operatőr minden rezzenést rögzített, Stephen Mirrione pedig elegánsan vágta azokat Hans Zimmer dinamikus filmzenéjére. A jelenetek időnként a Mint a villámot idézik, különösen, amikor a Pitt által alakított Sonny Hayes nyerésre viszi a csapatot. (Jerry Bruckheimer mindkét film producere.)
Az F1 tehát technikailag és látványvilágban kifogástalan. És itt kezdődnek a problémák. A csapatfőnököt játszó Javier Bardem előzetesen úgy nyilatkozott, hogy soha ilyen valóságos film nem készült a száguldó cirkuszról, ő maga is Toto Wolfról, a Mercedes csapatfőnökéről mintázta karakterét. (Wolf szintén a producerek egyike.) Ehhez képest már a film alapgondolata is blőd, és még csak nem is új. A 2001-es Felpörgetve szintén arról szól, hogy adott egy harminc éve formaautó közelébe sem ment exversenyző, akit ötven pluszosan visszahívnak a pályára egy forrófejű csapattárs miatt. A valóságban a sportolók körülbelül harmincéves korukig képesek kezelni a formaautókat, így Brad Pitt hiába játszik koránál tíz évvel fiatalabbat, nehéz komolyan venni, különösen, hogy körülbelül úgy versenyez, mintha a dodzsemben roncsderbit rendeznének. A forgatókönyv által vázolt trükkök tiltottak vagy kivitelezhetetlenek, így Hayest a valóságban az első versenyén eltiltanák.
Carlos Sainz tanácsolta a nézőknek, hogy „engedjék be Hollywoodot”, ne szakmázzanak. És valóban, ha az ember egy, mondjuk, Z28-nak hívott sportág filmjeként tekint az F1-re, akkor összeáll minden, működnek a karakterek, a motivációk, és gond nélkül varázsolja el a látványvilág.