Csodaszámba ment a tréner is!

Az állandó Kincsem-emlékkiállítás helyszíne önmagában is figyelemre méltó: vélhetően ez Göd legrégibb ma is álló épülete, egy 1783-ból származó térképen már szerepel. A Pest–Vác postaútvonal mentén elhelyezkedő nagy épületkomplexum (csárda és istállóépület) sokáig lóváltó állomásként szolgált, majd a XIX. század második felétől nyilvános versenyló-tréningközpont működött benne – itt trenírozták és innen indult versenyeire Kincsem és a tréningtelep többi versenylova. A csodakanca gödi otthonának megóvása sem mindennapi történet, az egykori csárdaépületet (amely a tréner és családja házául szolgált) 1983-ban lebontották, de az 1993-ban lebontásra ítélt istállóépületet civilek összefogása végül megmentette. 

A kiállított tárgyak többsége eredeti, a tréner családja közel 150 éven át megőrizte ezeket az értékeket – tájékoztatta lapunkat Bátorfi Ildikó és Vizváry Vilmos, Göd helytörténetének, Kincsem és Hesp Róbert életének kutatói, a Hesp család barátai. A családtagok közül a domborműavatáson és az azt követő előadáson részt vett Hesp József, a tréner ükunokája (aki szintén a jeles napon, július 24-én ünnepelte 84. születésnapját), valamint Hesp Norbert szépunoka is. 

Idén két fontos évfordulóról is megemlékeznek a településen: 200 évvel ezelőtt, 1825. július 24-én született a híres idomár, továbbá 150 éve lesz, hogy Kincsem 1875 őszén Tápiószentmártonból a gödi istállóba érkezett (Árvai ménesmester fia kétnapos gyalogúton vezette át a csikót). Itt kezdődött el páratlan versenykarrierje, 1875–80 között a településen tréningezett. 

A helytörténészek Kincsem eredményeit nemzetközi és hazai kontextusba helyezték: Imperial, Kisbér, Overdose – mind kiemelkedő magyar telivérek, ám a Kincsem által elért veretlenségi rekord (54 verseny, 54 győzelem) máig megdöntetlen. A csodakanca értékéről szólva a következő mai példát hozták: napjainkban a szaúd-arábiai király nagybátyjának Frankel nevű lova 14 veretlenséget ért el, az árát forintban kifejezve 48 milliárdra tartják! 

Bátorfi Ildikó és Vizváry Vilmos hangsúlyozta: 

A családról az első emlékek a harmincéves háború idejéből, a XVII. század közepéről datálódnak, mint frankfurti német família. Frankfurt égése után Flandriába, majd Angliába költöztek az ősök, Yorkshire grófságba. Robert Hesp 1846-ban érkezett Magyarországra, eleinte vadászlovakkal dolgozott az Esterházyaknál, majd a Batthyány grófok kisbéri birtokán. 

A szabadságharc leverése után sokat segített a Batthyány családnak az ország elhagyásában, később kalandos körülmények között vissza is tért, hogy az itt ragadt Batthyány Ödönt is kicsempéssze Magyarországról. Csakhogy útközben fosztogató osztrák katonákba ütközött, már kivégzőosztag elé állították, de hatalmas szerencsével megúszta – az ezredes azt mondta, diplomáciai bonyodalmak támadhatnak egy brit állampolgár kivégzéséből –, és a gróffal együtt el tudott menekülni. Úgy úszta át a Dunát, hogy a Batthyány család értékeit a fejére kötötte. 

Végül 1852-ben, immár legálisan visszatért az országba, továbbra is lovakkal foglalkozott. Feleségét, Maria Reynoldsot Angliából hozta Magyarországra, ezek után Gödre költözött, és itt találkozott Blaskovich Ernővel. A földbirtokos éppen a csikóit kínálta eladásra arisztokratáknak, a hatos csomagból egyedül Kincsem nem kelt el, ott maradt Blaskovich nyakán. Szerencsére Hesp meglátta Kincsemben a zsenit, türelmes munkájának, szakértelmének és minden ló esetében személyre szabott tréningjének meglett az eredménye! 

Kincsem a német és az osztrák pályák után Franciaországot és Angliát is meghódította. Hesp Róbert a szédületes sikersorozat után is meghitt kapcsolatban maradt Kincsemmel, aki 1887. március 17-e hajnalán múlt ki (a 13. születésnapján). Magyarul tökéletesen beszélő trénere 39 nappal élte túl szeretett kancáját. Öt fia gondoskodott a családi hagyományok továbbéléséről, Ede, a legidősebb vezette a tréningtelepet;