Életre kelt KukoricaMesék
Csikné Bardon Rékánál már gyermekként korán megmutatkozott, hogy megörökölte édesanyja kézügyességét, és hatott rá édesapja asztalosműhelyének légköre – ez a családi környezet alapozta meg számára az alkotás iránti fogékonyságot és vágyat. Napjainkban a csuhéfonó és tojáspatkoló kétgyermekes édesanya a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész, akinek KukoricaMesék című, folyamatosan bővülő vándorkiállítása jelenleg a sümegi várban látható.
Kép: Csikné Bardon Réka természetes anyagokból fonja mesterműveit, Fotó: Kállai Márton, Forrás: Szabad Föld
Színháztörténészként diplomázott Veszprémben, a Pannon Egyetemen 2006-ban. A diploma megszerzése után szülőfalujában, Csabrendeken telepedett le, s alapított családot Csik Tamás kováccsal, aki szintén Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. Jelenleg is ott élnek két kislányukkal és alkotnak Rendeki Kézműves Porta nevű vállalkozásukban.
„A kukoricacsuhéval és a csuhéfonással 2006-ban egy kézműves-foglalkozás alkalmával, egy népművelő barátom révén ismerkedtem meg, aki megtanított egy csuhéangyal elkészítésére. A csuhéfonást a közelünkben lakó mester híján a magam útján tanultam meg népművészeti, néprajzi könyvek, leírások és fellelt tárgyi emlékek tanulmányozása során, saját kutatómunkám alapján” – Bardon Réka így idézi fel a kezdeteket. Azt vallja, hogy hagyományaink, magyar népünk élő művészete útmutatóul szolgálnak egy értékesebb világ felé, a csuhé mint értéktelennek hitt anyag megmunkálása pedig megtaníthat egy olyan értékrendre, amely egyre inkább hiányzik manapság.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld
A csuhéból sodorható-fonható használati tárgyak elkészítése mellett más motivációk is hajtják: „Fontosnak tartom a mesterségem őrzését, valamint szülőföldem kézműipari történetének kutatását. Célul tűztem ki, hogy környezetemben minél többen kukoricát törjenek kézzel. A csuhé megmentése így mesterségem megmentését jelenti.”
A csuhémesékkel az volt a célja, hogy közelebb vigye a gyerekekhez a kihalófélben lévő mesterségét, és a kicsikkel megismertesse a számukra ismerős nyelven, a mesék nyelvén a csuhét. „Azt a különleges levelet, amely létezésével a kukorica termését óvja, elmúlásával, elszáradásával pedig az együttlét és az alkotás örömének lehetőségét teremti meg.” A KukoricaMesék mára egy folyamatosan bővülő vándorkiállítás lett: a meseirodalom ismert hőseit, emlékezetes pillanatait megjelenítő csuhébabákat óvoda- és iskolagalériákba viszi el – jelenleg a sümegi vár időszakos kiállításán láthatók.
Miért patkol tojást a csuhéfonó?
„Miért szánok napokat arra, hogy a tűzben, üllőn formált, majd rideggé vált fémdíszeket aprólékos, kitartó munkával, végtelen türelemmel, milliméterről milliméterre haladó apró kalapácsütésekkel rásimogassam egy tojásra? Miért is vigyázom ezt a tudást a jelen és a jövő számára, igyekezve elszántan rangot, helyet adni neki? Tizenöt évvel ezelőtt férjem, Csik Tamás kovácsmester révén kerültem kapcsolatba a tojáspatkolással. Több néprajzi leírás nyomán kiderült: kovácsmesterek voltak azok, akik tudásuk, tehetségük bemutatására tojást patkoltak. Izgalmas kutatómunkába kezdtem, és az elméleti anyaggyűjtés mellett elsajátítottam kitűnő mesterem segítségével a kovácsolás alapműveleteit, a tojáspatkolás előfeltételeként. Tojáspatkolóként fontos feladatomnak tartom, hogy a magyar népművészeti motívumkincsből merítő alkotásaimmal vigyázzam a patkolt tojásnak, ennek az igazán sajátos magyar különlegességnek az értékét és jó hírét.”
A mi mesénk című nyitó kompozíció Bardon Réka családját ábrázolja: magát a csuhéfonómestert, kovácsmester férjét, valamint két lánykájukat, Pannit és Bogit (a pacival). A szokásos, arasznál is kisebb csuhéfigurák helyett itt jóval nagyobb méretben élvezhetjük többek között A kőleves és A só című mesék szereplőit, János vitézt és Iluskáját, Ludas Matyit (lúdjával az ölében) és Döbrögit (egy fához kötözve), a nagy ho-ho-horgászt akció közben és Szaffit (aki Jókai Mór 1885-ben megjelent, A cigánybáró című regényéből készült, 1985-ben bemutatott rajzfilm címszereplője, rendezője Dargay Attila). Stílusosan helyet kapott Arany János Őszikék-korszakának balladáiból a Tengeri-hántás két szorgos kezű asszonya – ők azok, akik a műben az őszi kukoricahántás közben, a ropogó tábortűz körül elmesélik a szerelmes pár tragikus történetét.
A fáradhatatlan alkotó számos egyesületnek, valamint a Csabrendek Települési Értéktár Bizottságnak is tagja, 2012-ben megalapította a Rendeki Fonót. 2011 óta rendszeresen zsűrizteti munkáit a Népi Iparművészeti Bírálóbizottságnál. Évente számos alkalommal vesz részt csoportos kiállításokon, szakmai rendezvényeken, tart mester-ségbemutatót és foglalkozásokat.
Bardon Réka szerint (aki korábban a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa volt) a csuhé megmunkálása különösen a lakáskultúra és a divat területén alkalmas a kísérletezésre. „Csuhéból font munkáim, formatervezett táskáim, öltözékki-egészítőim és bútoraim megidézik és újragondolják a hagyományos formákat, és egy felismerhető, egyedi márkaként népszerűsítik a csuhéfonás mesterségét. Emellett felhívják a figyelmet a környezettudatosság, az újrahasznosítás fontosságára is.”
Több hazai és nemzetközi elismerést kiérdemelt már innovációs törekvéseiért, a zsűri mindenhol értékelte különleges csuhétáskáit, párjával közösen készített bútoraikat. „A bőrrel kombinált csuhé félkör kistáskáimért az Agrárminisztérium folTRENddíját kaptam 2021-ben. A közvetlen környezetem hagyományaihoz kapcsolódó Rendeki Fekete darabjaiért 2023-ban Innovációs Díjban részesültem a Hagyományból divatot című pályázaton.”
A KukoricaMesék október 4-én, az országos Nyitott Porta Napok keretében a Rékáék Portájának szekérszínében láthatók. Karácsonyig ott látogathatók a rendszeres műhelynapok és a Rendeki Fonó eseményeinek keretében.
Ezerarcú vár
A KukoricaMesék méltó díszletei körbe a falakon a különleges fotók! Mészáros Norbert több mint tíz éve szenvedélyesen, nap- és évszakokon átívelően fényképezi a sümegi várat, a földről és a levegőből készült képek egyaránt megelevenítik a történelmi helyszínt. A Ködtakaró című fotója bekerült a Magyarország 365 fotópályázat válogatott képeiből összeállított fotóalbumba.
