Jóval túl a tűzpiros paprikán!
Újabb sikeres évadot tudhat maga mögött hazánk legnagyobb nyári színházi rendezvénysorozata, a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az idén 94 éves fesztiválon közel két hónap alatt 80 ezer látogató szórakozhatott 33 emlékezetes estén, változatos és színvonalas produkciók sokaságát élvezve. De kivételesen kezdjük az elejéről!
Kép: Idén is nagy sikert aratott az Ezeregy éjszaka című musical fülbemászó dallamaival és pazar látványvilágával, Fotó: Tari Robert, Forrás: u-szeged.hu
Az ötletet állítólag először 1926-ban Juhász Gyula szegedi költő vetette fel, s a gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. „Életre kelt az Alföld metropolisza. Délután különvonat futott be a pályaudvarra, és ontotta magából a fővárosi és vidéki idegenek seregét. Drapériák és színfalak övezték az egy évvel korábban felszentelt Fogadalmi templom homlokzatát. Az első sorokban József Ferenc királyi herceg, Anna királyi hercegasszony, Bethlen István grófné, Klebelsberg Kuno gróf és felesége, Glattfelder Gyula megyés püspök és az ország színe-java. Negyed kilenckor megkondultak a templom harangjai, a zsivaj elült, s a felharsanó kürtszó jelezte, megkezdődött az első szegedi szabadtéri előadás” – írta Balogh István szeged-alsóvárosi plébános 1931-ben.
Voinovich Géza Magyar passióját vitték színre: a Mátyás király korában játszódó darab nyolcütemű magyaros versekben mutatja be Jézus életét és szenvedéstörténetét. Persze magyar históriai képekkel átszőve, például a darabban Jézust magyar szentek kísérik a keresztútján. A zárófohász a Boldogasszony anyánk, amelynek elhangzását leírhatatlan tombolás, taps és éljenzés követte. Az előadás sikere megalapozta a folytatást, a templomtéri színjátszás hagyománnyá válását Szegeden.
1933-ban bekerült a repertoárba, és innentől kezdve minden nyáron elmaradhatatlanná vált Az ember tragédiájának előadása. Magyar szerzők darabjai szerepeltek a műsoron, és az opera legnagyobb csillagai léptek színpadra. 1938-ban már opera, prózai darab, hangverseny és daljáték is szerepelt a szezon programjában. Ekkor, Szent István halálának 1000. évfordulóján mutatták be Újházi György történelmi tragédiáját, az István király népét.
A második világháborúval húsz éven át tartó mély álom borult a szegedi templomtérre, de 1959-ben az ünnepi játékok újraindultak a Hunyadi László című opera bemutatójával. A néptáncgálák 1972-től honosodtak meg. 1984-ben debütált itt az István, a király, s ezzel a rockopera és a musical is bekerült a repertoárba.
A Szegedi Szabadtéri Játékok e második, újabb korszakában feledhetetlen előadásokat és nagyszerű előadókat láthatott-hallhatott a közönség. Énekelt itt többek között Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Moldován Stefánia, itt mutatkozott be Gregor József. Számos nemzetközi sztár is fellépett a szegedi színpadon: Margaret Tynes, Gail Gilmore, Mario Malagnini, José Cura, Montserrat Caballé és még sokan mások. Megannyi nagy sikerű Bánk bán-előadást jutalmazott vastapssal a közönség, és a 80. évfordulót a szegedi játékok emblematikus darabjával, Az ember tragédiájával ünnepelték Vidnyánszky Attila rendezésében.
1994-ben a Játékok új, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőteret kapott. A szektorokat az 1879-es tiszai nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Pár éve két helyszínen: a Dóm téren és az Újszegedi Szabadtéri Színpadon folynak az előadások.
Napjainkban a Szegedi Szabadtéri óriási turisztikai vonzerőt jelent a városnak: idén június 27. és augusztus 20. között 80 ezer nézőt vonzott a programsorozat. Az ország legnagyobb és legrégibb színházi szabadtéri fesztiválja negyedjére is elnyerte a legkiválóbb márkáknak járó Superbrands-díjat.
