Emlékérmét bocsátott ki a 2025-ös magyar űrrepülés tiszteletére az MNB
Farkas Bertalan űrutazása alkalmából 1980-ban bocsátott ki emlékérmét a Magyar Nemzeti Bank, így a HUNOR programot megjelenítő új emlékérmével 45 év elteltével immár másodjára tiszteleg a magyar űrhajózás előtt.
Kép: Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós a 2025-ös magyar űrrepülés tiszteletére készült emlékérme kibocsátása alkalmából tartott budapesti ünnepségen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Teátrumában 2025. december 1-jén, Fotó: Kovács Attila, Forrás: MTI
Emlékérmét bocsátott ki a 2025-ös magyar űrrepülés tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn, Budapesten.
A HUNOR program valódi jelentősége, hogy 45 év után ismét magyar űrhajós járhatott az űrben, ezért a jegybank húszezer forint névértékű ezüst, valamint háromezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki az esemény tiszteletére – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az érmék kibocsátása alkalmából tartott hétfői ünnepségen.
Felidézte, hogy Kapu Tibor az űrprogram keretében magyar egyetemek, cégek, kutatóműhelyek kísérleteit végezte el a világűrben, miközben tartalékos űrhajós társa, Cserényi Gyula a Földről támogatta. A programmal elősegítették a magyar tudomány, és ezáltal a magyar gazdaság versenyképességének erősödését – emelte ki az elnök, hozzátéve, hogy a misszió így hozzájárult a magyar űrkutatás és tudományos élet nemzetközi elismertségének növekedéséhez, valamint új lehetőségeket teremthet ahhoz is, hogy „hazánk részese lehessen a világ egyik leggyorsabban fejlődő szektorának”.
Ma, a velünk együtt ünneplő Farkas Bertalan egykori küldetéséhez hasonlóan, Kapu Tibor és Cserényi Gyula küldetése egy olyan újabb nemzeti teljesítmény, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Küldetésük bizonyította, hogy a magyar tudás és kitartás a világ élvonalában is képes helytállni. Kapu Tibor repülése a magyar szellem és kitartás diadala, míg Cserényi Gyula felkészülése és jövőbeli szerepe biztosítékként szolgálhat arra, hogy a HUNOR program hosszú távon is fennmaradjon
– hangsúlyozta.
Varga Mihály felidézte, hogy a jegybank egyik feladata az árstabilitás elérésének fenntartása, ugyanakkor elkötelezett az értékőrzés, a pénzügyi ismeretterjesztés feladatai mellett is. Ennek kifejezésére az MNB 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmeket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei és évfordulóira emlékezve. „Hazánk innovációban és az űrkutatásban elfoglalt szerepe tekintetében a 2025. évi magyar űrrepülés kiemelkedő mérföldkőnek számít, ezért erről a jegybank érme kibocsátásával emlékezik meg” – mondta.
A jegybank az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrutazása alkalmából 1980-ban bocsátott ki emlékérmét, így a HUNOR programot megjelenítő új emlékérmével a Magyar Nemzeti Bank 45 év elteltével immár másodjára tiszteleg a magyar űrhajózás előtt.
A jegybankelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés, valamint a figyelemfelkeltés, használatuk a mindennapi fizetési forgalomban kerülendő. Igényes művészi kivitelezésük miatt egyedi értéket képviselnek, a rajtuk szereplő névérték gyűjtői értékük megőrzését szolgálja.
A HUNOR magyar űrhajós programmal – Farkas Bertalan sikeres repülése után több mint 40 évvel – visszatértünk oda, ahova tartozunk – hangsúlyozta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. „Ez egy olyan nemzetegyesítő pillanat, amelynek méltó megörökítése a Magyar Nemzeti Bank segítségével vált most lehetővé” – fűzte hozzá.
Kiemelte: Magyarország a teljes magyar nemzetnek és a világ közvéleményének is azt üzeni ezzel a sikerrel: képesek vagyunk tudásalapú eredményeket elérni, jelen lenni a tudományos kérdések megoldásában, és mindezeket gazdasági tőkére váltani.
Kapu Tibor kutatóűrhajós a rendezvényen úgy fogalmazott: az érméken ugyan két arc látható, de a HUNOR mögött egy csapat, és egy ország közös sikere áll.
Számunkra az űrprogram közös erőfeszítés a legvégső határig, egy egész nemzetet képviselve
– emelte ki.
„Ez az érme a magyar űrkutatás új korszakát szimbolizálja” – mondta Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajós. Hozzátette: a magyarországi felkészülés, az amerikai kiképzés, és Kapu Tibor sikeres küldetése a magyar tudomány, a mérnöki tudás és az emberi kitartás diadala. „Ez az érme nemcsak két űrhajóst ábrázol, hanem az egész ország, a magyar kutatók, cégek, emberek munkáját, hitét és összetartását jelképezi” – hangoztatta.
Az emlékérmék előlapján Kapu Tibor és Cserényi Gyula félalakos portréja és nevük látható. Az előlap szélén a Magyarország felirat, alsó félköriratban a húszezer és a háromezer forintos értékjelzés, bal oldalon a Budapest verdejel, jobb oldalon a 2025-ös verési évszám olvasható.
Az emlékérmék hátlapján a csillagképként megjelenő csodaszavas-motívum és Európát, benne Magyarországot jelölő földgömbrészlet látható, valamint a HUNOR program küldetés jelvénye. A földgömbrészlet ábrázolásától balra az emlékérmét tervező Graphasel Design Studio Kft. logója szerepel. A hátlapon olvasható továbbá a Magyarok a világűrben 2025 felirat.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A húszezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A háromezer forintos névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm.
Az ezüst emlékérme a december 1-jei kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában keddtől.
