Legendák nyomában
Hosszas felújítási munkálatok után novemberben ismét megnyitotta kapuit a Gózon Gyula Kamaraszínház a főváros XVII. kerületében, Rákosligeten. Az ünnepélyes átadó kiemelt eseménye volt a magyar film és színjátszás egyik legendás alakjának, Berky Lili életnagyságú szobrának avatása. Az alkotás Babusa János Munkácsy-díjas szobrászművész munkája, aki a színház névadójának, Gózon Gyulának a szobrát is készítette 2005-ben. A színház immár modern környezetben, friss repertoárral várja a nagyérdeműt.
Kép: A gyomor örömei című előadás Krúdy Gyula kulináris hagyományokkal és életörömmel teli írásaiból merít ihletet
Gózon Gyulának és feleségének, Berky Lilinek különös kötődése volt Rákosligethez. Az 1930-as évek elején találtak otthonra azon az akkor még önálló településnek számító, kertvárosias hangulatú nyaralótelepen, amelyet csendes utcái és villái miatt a művészek különösen kedveltek. A környék egyszerre biztosított nyugalmat és a vasútnak köszönhetően jó közlekedést a belváros felé, így mindkettőjük színházi elfoglaltságai mellett is ideális lakóhelyként szolgált. Otthonuk évtizedeken át volt csendes, ám szellemi értelemben vibráló központja a környék művészeti életének. Rákosligeti életük harmonikus, visszafogott mindennapokból állt: a kisvárosias közegben gyorsan ismert és tisztelt lakókká váltak. A szomszédok később gyakran emlegették, milyen közvetlenséggel köszöntötték a helyieket, és hogy gyakran látták őket kéz a kézben sétálni a környéken.
Krúdy jóízű világa
Az újranyitott színház repertoárjának első különlegessége A gyomor örömei című produkció, amely Krúdy Gyula kulináris hagyományokkal és életörömmel teli írásaiból merít ihletet. A Krúdy-világ jellegzetes atmoszférája – amelyben a jó ételek, a csábító illatok, a vendéglők félhomálya és a nosztalgikus hangulat összekeveredik – ezen az estén sajátos színházi élménnyé alakul. A darab nem klasszikus adaptáció, sokkal inkább hangulatok, képek és történetek laza füzére, amelyek egy vacsora menetét követve bontakoznak ki. Az előadás egyben gasztroszínházi élmény is, a legendás óbudai Bródy kávéház hangulatát idézve, ahol az irodalom, az ízek és a társaság összefonódnak. A nézők nem csupán külső szemlélői az eseményeknek: a színészek közöttük járnak, az asztalok mellett játszanak, olykor rájuk mosolyognak, olykor kérdéssel vagy egy tréfás megjegyzéssel vonják be őket a történetbe. A felszolgált fogások közben a jelenetek olyan könnyedséggel váltják egymást, akár a jó bor kortyai: egyik pillanatban Krúdy finom melankóliája uralkodik, a másikban harsány derű és életkedv. A darab szembeötlő erénye, hogy képes visszaadni azt a sajátos, elegáns lazaságot, amely Krúdy írásaiból árad – azt az érzést, hogy a mindennapi élet apró örömei igenis jelentékenyek, és hogy az étkezés nem puszta szükséglet, hanem lélekemelő rítus. Az ötletgazda Tóth László, aki nemcsak színész, hanem szenvedélyes szakács is, és arról álmodott, hogy a főzés és Krúdy világa találkozzon a deszkákon. A darab további szereplői: Tóth László, Nagyváradi Erzsébet, Juhász Jázmin és Mucsi Kristóf.
A történelem azonban sötétebb fejezetet is írt Rákosligeten. A második világháború alatt, amikor a zsidó származású Gózont eltiltották a szerepléstől, a ház padlása menedékké vált: Berky Lili rejtegette férjét, hónapokon át félelemben éltek. A rejtekhely soha nem lepleződött le, így a villa szó szerint életmentő jelentőségűvé vált. A háború után Gózon visszatért színészi pályájára, de Rákosliget maradt az otthonuk, neveik pedig lassan a helyi emlékezet részévé váltak. Házuk később emléktáblát kapott, az utca pedig felvette a színész nevét.
Nézőcsalogató
A Gózon Gyula Kamaraszínház 2025/2026-os évada öt előadással indult két játszóhelyen. A nagyszínpadon Örkény István Kulcskeresők, Csokonai Vitéz Mihály–Deres Péter Dorottya, valamint Szigligeti Ede Liliomfi című művei láthatók, a stúdiószínpadon pedig Krúdy Gyula–Selmeczi Bea A gyomor örömei és A. P. Csehov–Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabja várja a közönséget.
Gózon Gyula bronzba öntött alakja ma a színház erkélyéről pásztázza a környéket, Berky Lili pedig a bejárat előtti kis téren terelgeti befelé az érkező nézőket. A Gózon Gyula Kamaraszínház felújítása nem pusztán építészeti rekonstrukció, kulturális esemény, hanem Rákosliget identitásának megerősítése is: a helyi közösség büszkén tekinthet arra a színpadra, amely egyszerre hordozza Gózon Gyula és Berky Lili örökségét, és szolgálja a mai generációk színházi élményeit.
Egyedülálló páros
Gózon Gyula (1885–1972) Nagyváradon kezdett, kabaréformátumokban, majd Budapestre szerződött, később a Nemzeti Színház tagja lett, és jellegzetes alakját komikus és drámai szerepekben is megcsillogtatta. Felesége, Berky Lili a kor ünnepelt primadonnája volt. 1889-ben született, és a magyar némafilm egyik ikonikus csillagaként vonult be a filmtörténetbe. Berky Lili finom arcjátéka és drámai érzékenysége nem csupán a némafilmekben, hanem a színpadon is kivételes erővel érvényesült.
A két művész házassága nemcsak romantikus, hanem szakmai értelemben is gyümölcsöző kapcsolat volt: tisztelettel és kíváncsisággal fordultak egymás munkássága felé, támogatva a másik kibontakozását. Művészi pályájuk során gyakran léptek fel együtt rádió-, film- és színpadi produkciókban egyaránt.
Házasságukban nem nélkülözték a humort, amit számos anekdota őriz. Egy előadás után Gózon Gyula hajnal felé ért haza rákosligeti házába. A kulcscsörgésre felébredt Berky Lili, és félálomban kiszólt: „Gyula, te vagy az?” – mire érkezett a válasz: „Miért, mást vártál?” Egy kora tavaszi napon pedig a kertben ücsörögtek, amikor néhány környékbéli suhanc az utcáról odament a kerítésükhöz és bepisilt a kertbe. Berky odaszólt Gózonnak: kérdezze már meg őket, muszáj-e a dolgukat éppen az ő kertjükben elvégezni. Többszöri unszolásra férje végül odament és kedvesen megkérdezte, hogy miért csinálják ezt a fiatalemberek. A válasz a következő volt: „Takarodj a fenébe, te szerencsétlen vén trotli, mert még jól el is verünk, ha sokat pofázol!” Mire Gózon odafordult feleségéhez: „Lilikém, mondd, kérdezzek tőlük még valamit?” Házasságuk 1958-ig, Berky Lili haláláig tartott. Felesége elvesztése komoly törést jelentett Gózon életében, és bár később néhány alkalommal még újra játszott, az már nem hozta vissza a korábbi közös lendületet.
