Magányos lelkek találkozása
Egy idős fa áll a botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is, hiszen sok ezer kilométerre távol került lakóhelyétől azért, hogy láthassuk, megcsodálhassuk. Ahogy figyeljük, ő is visszanéz ránk. Szemtanúja életünk zajos történéseinek, s csupán a puszta jelenlétével hat ránk. A Csendes barát című játékfilm érzelmes utazásra invitál, miközben megkísérli meglelni az emberek és növények közötti kifinomult, spirituális magasságokban elérhető kapcsolódást. De vajon hogyan lehetséges kapcsolatba kerülni egy természeti lénnyel, akivel nincs is közös nyelvünk?
Kép: Ahogy a cselekmény egyensúlyoz a három történetszál között, sok gondolatot elindíthat a nézőben
A rendező Enyedi Ildikó legújabb alkotásában különleges érzékenységgel tár fel egy szavakkal, képekkel nehezen megfogható témát. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült magyar–német–francia koprodukció abban is egyedi, hogy szereplői a környezetükre reagáló növények, akik a történet emberi hőseivel a magányosságukban, a kapcsolódás vágyában, megfigyelő jellemükben hasonlítanak egymásra. A főszereplő egy ginkgo biloba, aki életében sok mindent lát, megél.
Három idősík segítségével bontakozik ki előttünk növények és emberek tétova találkozása. Az első történetszál a XXI. század elejére repít, ahol Grete (Luna Wedler) első nőként a német egyetemen sok megpróbáltatást kiállt, elviselt, akárcsak a campust díszítő ginkgo biloba. Másodszor egy vidéki egyetemista fiú, Hannes (Enzo Brumm) kerül a növények bűvkörébe, vizsgálja a muskátlik reakciókészségét. A harmadik történetszálban pedig Tony (Tony Leung Chiu-Wai), a hongkongi professzor a koronavírus idején kutatja a fával való kapcsolódás lehetőségét. De hamar rá kell döbbennie, hogy a vágyott eggyé váláshoz többre lesz szükség a rideg tudományos eszközöknél, módszertanoknál.
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjét már kamaszkorában, a ’70-es években megragadta a téma, amikor gyakorivá váltak a növénykommunikációval foglalkozó kísérletek. A férje Marburgban tanult, aki megmutatta neki a botanikus kertet – vagyis csaknem negyven éve ismeri a helyszínt. Az élményeiből építkező három történetszálat akkor lejegyezte, de a forgatókönyv mégis évekig a fiókban pihent. Három páfrányfenyő (vagyis gingko) alakítja a főszereplőt: a sellyei, az alcsúti arborétumban, illetve a marburgi campuson álló fa korban és törzsméretben is leköveti a cselekmény időugrásait. A film hazai, zöld díszbemutatóját nem véletlenül az első helyszínen tartották, nagy siker közepette.
A hazai mozikban látható alkotás a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról hat díjjal tért haza – köztük a Grete-et megformáló Luna Wedlernek odaítélt, a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjjal. A 2023-as Velencei Filmfesztiválon életműdíjjal kitüntetett Tony Leung Chiu-Wai a Csendes barátban is nagyszerű alakítást nyújt.
A remekbeszabott színészi játékon túl a film operatőre, Pálos Gergely gondosan komponált, egymásra is rímelő színes és fekete-fehér képein pillanatként pörög le az évszázad. Ahogy a cselekmény folyamatosan egyensúlyoz a három történetszál között, sok gondolatot elindíthat a nézőben: mi az ember valódi szerepe a világban, s vajon hol a helye az őszinte és tiszta természetben?
Ahogy a cselekmény egyensúlyoz a három történetszál között, sok gondolatot elindíthat a nézőben
