Tudat, tudás és hit határvidékén

Dan Brown neve az elmúlt bő két évtizedben egyet jelent a pergő tempójú, intellektuális thrillerekkel. Az amerikai szerző új regénye, A titkok titka ismét abba a világba hívja az olvasót, ahol a történelem, a tudomány és a misztikum határai elmosódnak, és ahol minden jel, minden szimbólum mögött újabb rejtély lapul. 

A történet középpontjában ismét Robert Langdon, a Harvard Egyetem szimbolikaprofesszora áll, aki ezúttal Prágába utazik, hogy részt vegyen egy különleges előadáson. Az est házigazdája Katherine Solomon, a neves noétikus kutató, akivel Langdon nemrég romantikus kapcsolatba kezdett. Katherine egy forradalmi jelentőségű könyv megjelenése előtt áll: kutatásai az emberi tudat természetét vizsgálják, és olyan felismerésekre jutnak, amelyek akár több évszázados, mélyen beágyazott hitrendszereket is megingathatnak. 

A tudományos áttörés azonban nemcsak szenzáció, hanem veszélyforrás is. Egy brutális gyilkosság káoszba taszítja az eseményeket, Katherine eltűnik, kézirata megsemmisül, és Langdon kétségbeesett versenyfutásba kezd Prága misztikus városrészeiben. A nyomozás szálai New Yorkba és Londonba is elvezetnek, miközben egy titkos program körvonalai bontakoznak ki – egy olyan kezdeményezésé, amely örökre megváltoztathatja azt, ahogyan az emberi elméről gondolkodunk. Langdonnak ismét kódokat kell megfejtenie, művészeti és történelmi utalásokat értelmeznie, miközben az idő könyörtelenül fogy, és a tét nem csupán személyes, hanem globális. 

A kötet elején olvasható bejegyzés szerint a történetben felbukkanó műalkotások, ereklyék, szimbólumok és szervezetek mind valóban léteznek, ahogyan a bemutatott kísérletek, technológiák és tudományos eredmények is a valóságból merítenek. Ez a hangsúlyos keretezés tovább erősíti azt a sajátos feszültséget, amely Dan Brown művei­nek védjegye: az olvasó óhatatlanul is elgondolkodik, hol húzódik a határ fikció és valóság között. 

A szerző egyébként fiatal korában angolt és spanyolt tanított egy középiskolában; édesapja matematikatanár volt, ami sokak szerint hozzájárult későbbi, kódok és rejtvények iránti érdeklődéséhez. Egy ideig zenészként és dalszerzőként is próbálkozott, mielőtt íróként próbált szerencsét. Korai regényei mérsékelt figyelmet kaptak, az áttörést a 2003-ban megjelent A Da Vinci-kód hozta el számára. A kötet világszenzáció lett, több tízmillió példányban kelt el, heves vitákat kavarva történelmi és vallási utalásai miatt. A regényből készült hollywoodi film tovább növelte ismertségét, és Brown egyik napról a másikra a világ legismertebb szerzői közé emelkedett. Könyvei azóta 56 nyelven jelentek meg a világ minden táján, összesen több mint 250 millió példányban! 

Sikersztorijának egyik kulcsa, hogy olvasói úgy érezhetik: miközben egy akciódús történetet követnek, közben művészet- és vallástörténeti, tudományos ismeretekkel is gazdagodnak. Brown regényei gyakran feszegetik a hit és a tudomány viszonyát, az intézményes hatalom és az egyéni gondolkodás konfliktusát, és mindezt olyan dramaturgiai eszközökkel teszik, hogy egyszerűen letehetetlenek. A titkok titka is ebbe a sorba illeszkedik: nem pusztán egy újabb kalandregény, hanem gondolatébresztő utazás a tudat, a hit és a tudás határvidékére.