Életmese próbatételekkel

Inspiráló mesekönyvet jelentetett meg a Móra Könyvkiadó, amely id. dr. Béres József életét dolgozza fel gyerekek számára is érthetően és tanulságosan. A könyv elmeséli a Béres Csepp megszületésének történetét, s közben bemutatja azt az elszántságot, akadályokkal való küzdelmet és kitartást is, amely meghatározta a magyar feltaláló életét és munkásságát. A húsz éve elhunyt kutatóra emlékezünk.

KultúraSzijjártó Gabriella2026. 03. 02. hétfő2026. 03. 02.

Kép: Lakiteleken Béres József mellszobra Lantos Györgyi és Máté István szobrászművész alkotása

Életmese próbatételekkel
Lakiteleken Béres József mellszobra Lantos Györgyi és Máté István szobrászművész alkotása
Fotó: Bús Csaba

Lehet-e egy zeneszerző, csillagász, építész, kutató, kertész vagy író életéről gyerekmesét írni?! A Móra Könyvkiadó Naphegy életrajzi sorozata a bizonyság rá, hogy igenis lehetséges a gyerekek számára is érthető és átélhető módon bemutatni azokat a magyar példaképeket, akik hittek az álmaikban, és kitartással végig is mentek az útjukon. Ahogy tette többek között a zeneszerző Bartók Béla, a csillagász Balázs Júlia, az építész Kós Károly, a kutató Karikó Katalin, a kertész Bálint György vagy az író Szabó Magda. A sorozat 12. köteteként jelent meg A fiú, aki egy cseppet sem adta fel. A könyv címében rejlő szójáték nemcsak a főhős, id. dr. Béres József híres találmányára, a Béres Cseppre utal, hanem azokat a bennünk rejlő szellemi erőforrásokat is előhívja, amelyekből meríteni tudunk a nehézségek idején. 

Az ötlet Regéczy-Béres Melinda fejében fogant meg először: szerette volna képeskönyvvé kerekíteni nagyapjának mesébe illő történetét, amit már többen, többféleképp feldolgoztak (könyvekben, dokumentum- és játékfilmként, színdarabként és versben), de eddig mindig csak a felnőtt­közönség számára. A közgazdász végzettségű, a családi cégnél kommunikációs igazgatóként dolgozó unoka az irodalommal gyermekkora óta szoros kapcsolatot ápol: sokat mesélt öccsének, amiből aztán édesanyja buzdítására mesekönyvek születtek. Jelenlegi munkája miatt a gyerekirodalom kicsit háttérbe szorult, ezért is kérték fel a kötet megírására Bodor Attilát (aki egyébként nemcsak író, hanem maga is kutatóbiológus). 

 

Saját magán próbálta ki a cseppeket

A rákos betegségek vizsgálatában a kisvárdai kutató szemlélete teljesen újszerűnek számított: abból indult ki, hogy milyen nélkülözhetetlen tényezők hiányoznak ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelően tudjon válaszolni az őt ért támadásra. Még csak kutatásai kezdetén járt, amikor szeretett húgánál agydaganatot diagnosztizáltak, és bár megoperálták, a daganatot nem tudták eltávolítani. Az orvosok a műtét után néhány hónapot, maximum egy évet jósoltak neki. Béres József gyakran látogatta testvérét, aki folyton munkájáról faggatta. Ekkor már négy elem immunrendszert aktivizáló hatásában biztos volt, és azt is tudta, hogy a komponensek a javasolt adagban nem ártalmasak. A kutató elsőként magán próbálta ki az összetételt: három napig szedte a dózis ötvenszeresét! Miután semmiféle kedvezőtlen hatást nem tapasztalt, húgának is adott belőle, aki 1972-től már a végleges, kész Béres Cseppet fogyasztotta. A műtét után még több mint 35 évet élt, daganat­mentesen. 

A végeredmény? A klasszikus gyerekirodalmi hagyományokra építve, humorral teli mese született, amelyben Béres Józsefet láthatjuk kisgyerekként, fiatal katonaként, kutatóként, apaként, és végül híres feltalálóként. Kiderül, milyen galibát okoz, amikor összekeveri a málnaszörpöt a paradicsomlével, és az is, miért fontosak a raktárban az egerek. A kötet vizuális világát Káposztás Judit illusztrációi teszik teljessé, aki Béres Józsefhez hasonlóan a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt. 

Az ismeretterjesztő és szórakoztató kötet főhősének élete nemcsak azért lenyűgöző, mert egy egyedülálló egészségmegőrző készítményt alkotott meg, hanem azért is, mert fáradhatatlanul küzdött azért, hogy a munkáját elismerjék. „Mindig is azt gondoltam, hogy nagyapám élete olyan, mint egy tündérmese: tele próbatételekkel, váratlan fordulatokkal, segítőkkel és ármánykodókkal – fogalmazott Regéczy-Béres Melinda. – Számtalan nehézséggel kellett megküzdenie, de a történet végén mégiscsak győzött a jó.”

Ellenszélben is megszállottként dolgozott

Id. dr. Béres Józsefet (1920–2006) a nagyra becsült Teichmann Vilmos állami díjas növénynemesítő 1964-ben a Nyírségi Mezőgazdasági Intézet telepére hívta dolgozni. Miközben a burgonyaleromlás okaira, később állatok betegségeire kereste a választ, és a környezet szerepét egyre behatóbban tanulmányozta, váratlan összefüggésekre bukkant. Sokéves kutatómunkája fokozatosan az emberi megbetegedések területére vezette. 
Laboratóriumi munkája mellett munkaidőn túl, csaknem két évtizeden keresztül éjt nappallá téve dolgozott, hogy a különféle nyomelemek és a betegségek közötti kapcsolatokat fellelje. Elsősorban a jól működő immunrendszer és a szervezet normális anyagcsere-folyamatainak fenntartásához szükséges összetevőket kereste. Igazi megszállottként dolgozott, hogy hipotéziseit igazolni tudja. Az 1972-re elkészült Béres Cseppet kezdetben értetlenség és elutasítás fogadta. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás alá került. A házkutatási parancs alapján lakását és munkahelyét felforgatták, elvitték kutatási és nyilvántartási naplóját, több ezer levelét és a kísérleti anyagait. Végül a nyomozati anyagokat a Legfőbb Ügyészség bírálta el, ahonnan az a válasz érkezett: dolgozzon csak tovább, mert rendkívül fontos, amit csinál. 1980-ban a Béres Cseppet szabadalomként jegyezték be. 1989-re sikerült elérni, hogy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként törzskönyvezték. A rendszerváltást követően a feltaláló és munkássága végre széles körű szakmai és társadalmi elismerésben részesült. A Béres Cseppet 2000-ben (Béres József 80. születésnapja előtt pár nappal) gyógyszerként engedélyezték, 2013-ban az elsők között került a hungari­ku­mok sorába. Az ezredfordulón a Béres Rt.-t szavazták meg az Évezred Vállalatának, Béres Józsefet pedig az ötödik legnépszerűbb magyarrá választották. 2002-ben megkapta az ország tudósainak járó legrangosabb elismerést, a Széchenyi-díjat. Büszkeséggel fogadta, amikor 2005-ben a Történelmi Vitézi Rend tagjai közé választotta, a hadszíntereken, illetve a nemzet szabadságáért vívott harcokban mutatott hősies magatartásáért. Életműve magyar örökség díjas. Március 27-én lesz halálának huszadik évfordulója. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!