Jóval több, mint Isten ostora
Mítosz és történelem határán járunk a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben: az elmúlt negyven év legjelentősebb Attila-kiállítása Magyarországon és nemzetközi léptékben is kiemelkedő vállalkozás. A hunok legendás királyának korát és alakját, egyszersmind 1600 év Attila-képét 13 ország 64 múzeumából érkezett mintegy 400 műtárgy idézi meg.
Kép: A nagyszabású Attila-kiállítás árnyalja a hunokról kialakult képet , Fotó: Németh András Péter, Forrás: Szabad Föld
Feltárják azokat a mítoszrétegeket, amelyek az uralkodó alakját körülveszik: hogyan lett a római források „Isten ostora” figurájából a magyar hagyományban sokszor hősi ős, és hogyan alakította minden korszak a saját képére? Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk, továbbá azt is, milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban, keleten és nyugaton egyaránt.
A vitrinekben fegyverek, díszes használati tárgyak, sőt különleges antropológiai leletek (például a hun elit körében elterjedt, mesterségesen torzított koponyák) hozzák testközelbe ezt a sokáig barbárnak nevezett világot. A Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből származó különleges ékszerek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék is, vagy éppen „Attila méregpohara”, amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült, eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely. Azerbajdzsánból előkelő női temetkezésből származó diadém, Észak-Macedóniából egy előkelő férfi síregyüttese is látható. Az Abu-Dhabi Louvre-ból a domagnanói kincs egy része, a British Museumból egy másik rész érkezett Budapestre, amelyek érdekessége, hogy valaha a Nemzeti Múzeum tulajdonában álltak.
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A kiállításon a későbbi korok Attila-ábrázolásai is helyet kapnak, vagyis nemcsak arról esik szó, hogy ki volt Attila, hanem arról is, hogyan gondolkodtak róla. Százhúsz év után tekinthető meg Haan Antal festménye, amely egy vatikáni Raffaello-freskó másolata, és a Szépművészeti Múzeum adta kölcsön. Than Mór monumentális falfestménye Attila lakomájáról (ahogy a nemzeti romantika elképzelte) anno a Vigadó egyik termét díszítette, de a világháborúban elpusztult; itt egy általa készített, kisebb olajmásolata látható. A nyugat-európai emlékezetben Attila sokszor démoni alak, akit groteszk vonásokkal ábrázoltak; Giovanni Bonazza olasz szobrász 1700 körüli büsztje a rovigói Palazzo Roncaléból érkezett a kiállításra.
A tematikus egységeken végighaladva a látogatók megismerhetik a kor világát, valamint az Attila-emlékezethez kapcsolódó műtárgyak, elméletek és értelmezések gazdag tárházát. Mindezek segítenek árnyalni a hunokról kialakult képet: egy szervezett, összetett kultúra rajzolódik ki.
