Karády Katalin nem halt meg!

531 559 dollár. Ennyi pénz állt az 1990 februárjában, New York-ban meghalt  Karády Katalin bankszámláján. Budapesten a Lepke utcai villa maradt utána, Pék községben pedig egy 120 holdas birtok, amely a filmszínésznő és szerelmének, Újszászy Istvánnak, a második világháború alatti magyar hírszerzés főnökének közös tulajdona volt. S persze, megőrződött az a dalkincs, amelyet az utóbbi három évben színésznők és énekesek igyekeztek átszűrni saját lelkükön.

Legutóbb Szalóki Ági, aki március 18-án este a Katona József Színházban mutatja be Karády-dalokból összefűzött estjét. A dzsessz környékén is gyakran megforduló népdalénekesnőnek A vágy muzsikál címmel jelent meg lemeze, melyekre csak dzsessz zenészek által hangszerelt Karády Katalin-dalokat korongolt. Ezt mutatja be most színházi díszletek között. S hogy mi vonzotta az egykori búgó hangú dívához, a korabeli filmsztárhoz?

– Népdalénekesként több ezer dalt hallgattam meg, melyeknél hiányoztak az arcok, csak az énekhangra, a szövegre hagyatkozhattam – mondja Szalóki Ági. – Ha valamely dalban e kettő együtt eltalálta a szívemet, elkezdtem foglalkozni vele, s megtanultam. Én társítottam az előadó személyiségét a hangjához. Ez történt Karády Katalin esetében is. Annak ellenére, hogy megnéztem filmjeit, megismertem életrajzát, elsősorban a hangja érdekelt. Nyolc-kilenc esztendősen hallgattam először a nagymamámnál, majd húsz évesen találtam rá újra, s énekeltem is a már nem létező Rácz-kertben. Szeretem ezeket a szerelmi vallomásokat, mert egyszerűek, bátrak, őszinték, maiak. Olyasfajta bölcs és kedvesen ironikus gondolatokat találtam bennük, amelyek nagyon közel állnak hozzám. Karády a végzet asszonya volt a filmeken, gyönyörű és erős nő, karakán és tudatos. Mégis, ami a köztudatban megmaradt róla, a búgó hangja, a cigaretta szipkája. Karády személyében olyan nő énekel, aki túl van már sok mindenen. Ezzel próbálok azonosulni, nem a végzet asszonya képpel, hiszen azzal nem tudnék, s nem is akarok. Elénekelem, amit a szerelemről tudok, vágyakozásról, várakozásról, büszkeségről, megalázottságról, kacérságról, csalódásról és beteljesülésről.

Szalóki Ági olyasmire vállalkozott, amit nem vártak el tőle. Ezért döntött Karády Katalin mellett, akire cseppet sem hasonlít, s aki cseppet sem hasonlít rá. A lemezbemutató színházi körülményei sem azt jelentik, hogy szeretné eljátszani Karády Katalint, inkább a szellemisége, a lelkisége előtt tiszteleg.

A szocialista kultúrpolitika húsz évig tabuként kezelte Karádyt. A hetvenes években már becsempészhették a Halálos tavaszt és a többi filmjét a Filmmúzeum műsorába, az évtized utolsó esztendejében pedig a karácsonyi lemezpiacra dobtak tőle egy nagylemezt, olyan slágerekkel, mint a Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Hamvadó cigarettavég, Hiába menekülsz, Ez lett a vesztünk.

A Karády-kultusz magyarországi újraéledése soha nem érdekelte Karády Katalint, nem akart hazalátogatni, szerette volna, ha a filmbeli, fiatal arc marad meg a nézők emlékezetében. Rettegett attól, hogy öregként lássák meg otthon. S bár kedvelt alakja volt a New York-i magyar emigrációnak, csak keveseket engedett közel magához. Mesélték, hogy soha nem látták bevásárolni, bankba menni, sétálni az utcán. Elzárkózott a külvilág elől, szinte beletemetkezett a Madison Avenue-n nyitott és egyre jobban jövedelmező kalapszalonjába, ahol még Nancy Reagan és egyik legjobb barátnője, a sikeríró, Claire Kenneth is a vásárlója volt. Tudatosan kerülte a nyilvánosságot. Sándor Pál filmrendező kiment hozzá, dokumentumfilmet szeretett volna forgatni róla, beszélgettek is, de Karády megtiltotta, hogy fényképezzék, filmezzék. Másrészt sokat szenvedett attól, hogy nácibarátnak tartották, miközben üldözötteket mentett a Gestapo elől. Miután elhagyta az országot, először Sao Paulóba ment, ahonnan évenként kérvényezte az amerikai beutazási vízumot, de ott kommunistaként tartották számon. Az akkori amerikai ügyvédnek, a későbbi fideszes parlamenti korelnöknek, dr. Varga Lászlónak köszönhette, hogy végül is letelepedhetett New Yorkban.

Szalóki Ági előtt a modellből színésznővé lett Kapócs Zsóka mutatkozott be önálló Karády-esttel. Műsora voltaképpen egy sanzonest, melyen több Karády-dal is szerepel. Kapócs Zsóka sem a dívát és a végzet asszonyát jelenítette meg, az ő Karádyja is mentes a legendaízektől. Még korábban Détár Enikő ringatta magát Karády-hangulatba. Három éve a Filmsláger-Múzeum című albumon neki jutott a Hamvadó cigarettavég: számára ennek a Karády-dalnak az eléneklése is olyan volt, mint egy szerep. Énekelt Karády-dalokat Nagy-Kálózy Eszter is, a múlt héten elhunyt rendező, Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című, 2001-ben készült filmjében. A Karády-Újszászy szerelemről szóló produkcióban Bacsó először eredetiben szerette volna megjeleníteni a nevezetes slágereket, de a Karády szerepét játszó Nagy-Kálózy Eszter meggyőzte, hogy majd ő elénekli a dalokat. A színésznő saját bevallása szerint is igyekezett Karády sajátos stílusában előadni a híres felvételeket, de arra már nem vállalkozott, hogy a filmszereplést meglovagolva önálló dalestet is összeállítson Karády Katalin dalaiból.

Bármelyik képre kattintva nyissa meg képgalériánkat!