A költőnek nincs egyenes ági leszármazottja, hiszen fiatalon elhunyt fiának nem volt utódja. Csakhogy apja, Petrovics István és anyja, Hrúz Mária testvéreinek ágán mintegy kétszáz rokona él még. E sorok írója húszéves kutatómunka alapján könyvet írt róluk Rokonom, Petőfi címmel. A kiskunfélegyháziak találkozót szerveztek a leszármazottaknak.

Legalább kétszáz rokona van Petőfinek

Május 18-án, szombaton rendezték meg Kiskunfélegyházán, a városháza dísztermében a Petőfi-rokonok Országos Találkozóját, ahol a költő ma élő oldalági leszármazottai gyűltek össze. A délelőtti konferencián előadást tartott Andrásfalvy Bertalan, Petrovics István, Bognár Zalán, Petheő Judit és lapunk munkatársa, Borzák Tibor. Délután avatták fel a Petőfi-szülők emléktábláját, majd kötetlen beszélgetéssel zárult a program.

A kerepesi Hrúz Ádám családja balról jobbra: Hrúz Margit, a feleség, Stukovszky Eleonóra, Hrúz Mariska, Hrúz Dezső, Hrúz Anna Fotó: (Andrásfalfy reprodukciók alapján) Kállai Márton

Azt gondolhatnánk, rideg tények egymásutánja nem elegendő a sorsok felvázolásához. Való igaz, némi szerencse is kell ahhoz, hogy a levéltárakban való búvárkodás, az anyakönyvek türelmet igénylő átbogarászása révén összeálljon egy-egy izgalmas családtörténet. A hiányzó mozaikok megtalálásában a generációról generációra fennmaradó históriák vagy legendák segíthetnek. És még mindig kerülnek elő eddig ismeretlen titkok!

Például a jó öreg kocsmáros, Petrovics István testvére, Mihály mai leszármazottja, a nemrég elhunyt Kasza György felkutatta, hogy őse párhuzamosan három(!) házasságban élt – egyebek közt álnéven –, ami finoman szólva is kimeríti a többnejűség fogalmát. A bólyi Petrovicsok – akik a költő apjának János nevű testvérétől származtatják magukat – máig felidézik Petrovics Jánosné végzetes tettét: libái a szomszéd porta előtt legelésztek, s egyszer csak a szárnyasok hirtelen összekaptak. A hangoskodásra mindkét házból kiszaladtak az utcára, a szomszédasszony ütlegelni kezdte a gúnárokat, mire Petrovicsné hirtelen felindulásból a könyökével úgy mellbe vágta, hogy az menten meghalt.

Ennél szívderítőbb pillanatokat őriznek a kerepesi Hrúzok. Petőfi Sándor is sokszor megfordult arrafelé, ha Pestről Gödöllőre utazott, felkereste a településen élő rokonait, s a fáma szerint édesanyja, Hrúz Mária testvére, Hrúz Ádám csárdájába is betért (ahogyan járt benne Erzsébet királyné, és vadászat közben megpihent ott Ferenc József császár). Kerepesen ma is több Hrúz leszármazott lakik, köztük Balogh Istvánné Kökény Éva és Rémi Jánosné Wéber Ilona; tisztelettel őrzik híres elődeik emlékét, sokat gondolnak például a sanyarú sorsú Hrúz Margitra, akinek még rendes lakása sem volt, és rongyot árult a piacon, vagy a kocsimosóként dolgozó, szintén sokat nélkülöző Hrúz Dezsőre, kinek kalandos életéről egy amerikai újság is írt.

A szabadszállási Lutz Péter Károly, Petőfi negyed-unokatestvére
fotó: (Andrásfalvy reprodukciók alapján) Kállai Márton

Hrúz Mária unokatestvére, Hrúz Mihály Kecskemét megbecsült polgára volt, Judit lányának leszármazottja pedig a 88 éves Andrásfalvy Bertalan néprajztudós. Petőfi kecskeméti elemi iskolásként ottani rokonuknál lakott. Legtöbbet Hrúz Erzsébet foglalkozott vele, aki a Petrovics vezetéknév rövidítéseként Vicskónak becézte, sokat mesélt, dalolt neki, talán tőle tanulta későbbi költeménye, a Szülőföldemen refrénjében idézett Cserebogár-dalt is. Andrásfalvy tárgyi emlékeket is őriz felmenőitől, például ezüst evőeszközöket.

Nem zárhatjuk ki, hogy újabb és újabb rokonok jelentkeznek, akik Petőfi családfájának oldalágán érintettek. Emlékeik, történeteik pedig tovább színesíthetik a költőről és a családjáról alkotott ismereteinket. Önkéntelenül felvetődik, hogy érdemes lenne tudományos igényű kutatásokat is végezni – nagy adóssága ez az irodalomtörténetnek.

 

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.